Clown Pepító

 Szén József a 19. század első felének kiváló -mondhatni- világhírű sakkozója volt. Hihetetlenül nagy koponya, aki forradalmi módon megújítja a magyar sakk sportot.

 Lewis W. Hine ügyesen ötvözte a szociológiát a fényképezéssel. Vagyis kitalálta a szociofotó műfajt, mely kíméletlen realitással mutatja be a nehéz sorban élő társadalmi rétegek küzdelmeit a fennmaradásért.

Először és szerintem utoljára kipróbáltam a mesterséges intelligenciát.

 Gyerekkorom egyik kedvenc rajzfilm-sorozata volt a Frakk, a macskák réme . Ha manapság vetítik, s éppen elcsípem, akkor szívesen megnézem. A történeteket Bálint Ágnes írta, aki műveibe gyakran igazi, hús-vér embereket és állatokat is beépített. Nem volt ez másképp a Frakk sorozattal sem.

 Már megint az egykori LIFE magazin archívumában kotorásztam. Ráakadtam egy képre és utánaszimatoltam.

 Mesélek két fotóról. Vagyis, nem. Nem is a fotókról mesélek, hanem arról, hogy 1848 után Magyarországon nem ülhetett össze országgyűlés. Aztán elkezdődött a közeledés időszaka, melyben egyre élesebben különváltak a kiegyezést sürgető, illetve a radikálisan Habsburg ellenes hangok. A kiegyezést Deák Ferenc és köre sürgette. Az ellenzéket a rendkívül különc gondolkodású Teleki László gróf képviselte.

 Kivételesen nem a LIFE, hanem a Boston Herald archívumában leltem rá arra a fotósorozatra, melyet Stanley Forman fotóriporter készített 1975. július 22-én, Bostonban.