Zolibohóc

Volt minékünk igazi világsztárunk a két nagy háború között. Nagysága -többek között- apróságában rejtezett, mert a sors súlyos angolkórral sújtotta, vagyis: törpének született.

Hirsch Zoltán 1885-ben látta meg a napvilágot egy zsidó kereskedő harmadik gyermekeként. Pécsen éltek, amikor a városba érkezett a Schmidt cirkusz, s ez megpecsételte a kis Zolika sorsát. Mágnesként vonzotta a cirkusz világa, s e vonzerő végül 1907-ben elindította világhódító útjára. 1914 és 1938 között végigjárta a világ legnagyobb cirkuszait, uralkodóházait. Flip Mester -mert a külföld így ismerte- elbűvölt kicsiket és nagyokat, uralkodókat és polgárokat. De bármennyire is marasztalták, Zoli bohóc mindig hazajött. Hungarikum lett. S ezt a hűséget a sors fancsali módon „hálálta” meg. A zsidótörvények életbeléptetése után Zoli bohóc karrierjének vége szakadt. 1942-ben saját kiadásában jelentette meg Kis ember nagy élete című önéletrajzi könyvét, hogy kevéske bevételhez jusson. A német megszállás után tiltott könyvárusítás és szabálytalan méretű (aprócska) zsidócsillag viselése miatt letartóztatták. „Azt hittem, törpének kisebb csillag is elég!” Mentegetőzött a híres bohóc, mielőtt internálták. 1944-ben Auschwitzban a kegyetlen bánásmód és az embertelen körülmények okozták a világhírű művész halálát.