A Magyar encyclopaedia
Utrecht-be egyszer visszamennék. Ha lenne egy időgépem, akkor azzal és a klaviatúrán beütném 1651. szeptember 30. dátumot.
A Katalin templomba sietnék, hogy lássam, amint Aletta van der Maet, a gazdag, holland kereskedő leánya hozzámegy Johannes Tsere Apatzaihoz, vagyis Apáczai Csere Jánoshoz, az ifjú magyar-székely tudóshoz.Frigyük megkötése után a házasok a feleség családjához költöztek. A teológia doktora Hollandiában kezdett bele első jelentősebb könyvének megírásába. A hosszú tanulmányi évek alatt oly sok összefoglaló tudományos munkát olvasott, hogy elhatározta, a kornak megfelelő friss ismeretanyaggal kiegészítve megírja a saját, magyar nyelvű enciklopédiáját.
„Tanulóifjúságunknak legyen legalább egyetlen olyan könyve, amelyből az egész műveltség szövedékes szálait legombolyíthatja, mégpedig anyanyelvén.”
A Magyar encyclopaedia törzsanyagát természetesen már kéziratos formában korábban elkészítette. Csak végleges formába kellett rendeznie, kiegészítenie, tisztáznia. Ügyesen ötvözte a vallásos elképzeléseket a racionalista tézisekkel. Bár művének végén azért erősen érezhető, hogy a Biblia alapgondolatait fontosabbnak tartja a világi eszméknél.
Hihetetlen bátorsággal áll olyan gondolkodók mellé, akik akkor nem voltak épp kívánatosak. Legyen az teológia, filozófia, logika, fizika vagy matematika - mindegyikben a kornak megfelelő legfrissebb tudásanyagot igyekezett rögzíteni. S nem ám kacskaringós, latin nyelven, hanem ékes magyarsággal, úgy, hogy minél több olyan ember érthesse, akinek birtokában volt az olvasás tudománya.
A könyvet 1655-ben adta ki Utrechtben. Az utolsó fejezeteket Erdélyből küldte a nyomdába, mert akkor már a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója volt, aki heroikus küzdelmet folytatott az emberi sötétség ellen. Sajnos nem sokáig élvezhette kinevezését, mert 1659-ben, 34 évesen átköltözött a szellemvilágba.
De munkája megmaradt az utókornak, s hasznos tankönyvként szolgált hosszú, hosszú ideig.
Megjegyzések