Gergely naptár

         A középkor csillagászai és matematikusai egyetértettek abban, hogy a használt Julianus naptár hiányosságai és pontatlanságai feltétlenül javításra szorulnak.

        Így aztán XIII. Gergely pápa felkérte a kor neves csillagászát, hogy dolgozza ki az új naptárat. Aloysius Lilius 1577-ben állt neki a munkának, s az általa elkészített naptárat a pápa továbbküldte Európa uralkodóinak elemzésre. A matematikus és jezsuita szerzetes Christophorus Clavius öntötte végső formába, melyet Gergely pápa elfogadott és 1582. február 24-én kelt bullájában kihirdetett.

        A rendelet szerint az új gregorián naptár 1582. október 4-én lép életbe, ami azt jelentette, hogy október 4.-e után október 15.-e lesz. Természetesen az átállás -az európai zűrzavaros történelmi idők miatt- egyáltalán nem ment zökkenőmentesen, s néhány évszázadnak még el kellett telnie, mire mindenhol bevezették.

        Magyarország nem kapkodta el az átállást. Az új naptár első, hivatalos napja 1588. január 28. volt. Ám ez nem jelentette azt, hogy mindenütt ezt használták volna. Például Pécs környékén az 1640-es években mindkét naptárat alkalmazták. Így voltak ünnepek, melyeket kétszer is megünnepeltek. Szóval, volt egy kis kavarodás. Ezért fordulhatott elő az is, hogy néha a február 30 napos lett.

        A Gergely naptárat legutoljára Görögországban vezették be 1924-ben. Azóta a világ nagyobbik részén ezt az időszámítást veszik alapul.