Ramones

Még a nyáron jött velem szembe egy fickó, a fekete pólóján hirdetve kedvenc zenekarát: RAMONES.

Eszembe jutott, hogy 2014-ben, az utolsó alapítótag halálakor írtam Róluk egy kis cikkecskét, amit végül nem tettem közzé, mert nem lett igazán összeszedett. Mindenről akartam írni benne, de hát aki mindent akar, az végül semmit sem tesz, s ez lett a jegyzet végzete is.

Bár sokan a Sex Pistols-t tartják az első punk zenekarnak, ám őket mégis beelőzi a Ramones, holott maga a punk kifejezés az ő alakulásukkor még nem is létezett. Eleinte amerikai garázszenekarnak indult, afféle középiskolai rockbandának, de aztán 1974-ben igazi zenekarrá álltak össze, hogy 22 évig szinte folyamatosan turnézzanak. Az alapítótagok még a nevüket is lecserélték ezekre: 

Joey Ramone énekes (Jeffrey Hyman)

Johnny Ramone gitáros (John Cummings)

Dee Dee Ramone basszusgitáros (Douglas Glen Colvin)

Tommy Ramone dobos (Erdélyi Tamás)

Igen, jól látja a kedves olvasó, volt a zenekarnak egy született Pesti tagja is, az egyedüli magyar, aki bejutott a rock halhatatlanjai (Rock and Roll Hall of Fame) közé.

A Ramones zenekar 1996-ban adta utolsó koncertjét, aztán feloszlott. Írtak egy-két jól pörgő számot, de szerintem zeneileg nem hagytak betölthetetlen űrt maguk után. Ám az vitathatatlan, hogy hatásuk azóta is érzékelhető a rockzenében. 17 nagylemez, 2263 koncert. A zenei listákon pedig az első ötvenben biztosan megtaláljuk nevüket. Némelyikben csak a Beatles előzi meg a zenekart. Óriási szerencséjük volt, hogy épp ott s akkor találkoztak és kezdtek zenélni, amikor a punk-rock irányzat születőben volt, s Ők lehettek a tulajdonképpeni bábái. 

Sajnos az igazi rockzene még élő nagyjai is már öreg papik lettek. Kicsit élményromboló látni őket, ahogy legyőzve drog- és alkoholfüggőségüket, élettől megtépázva igyekeznek még a régi lángot életben tartani. Sajnálatos, hogy ha az kihuny, ebben a műfajban is beköszönt a sötétség.