Még mindig kedvenc témám az írógép, de most fontos dolgokról lesz szó
Örök témám az ördögi, fekete „acélzongora”, vagyis: az írógép.
A téma első részében meséltem az írógépek „feltalálásáról”, karrierjük felíveléséről és a melankolikusan szomorú végről.
A második részben megidéztem írói nagyjainkat, bemutattam viszonyukat eme kattogó masinákhoz. Nekem tán József Attila volt a legszimpatikusabb, aki kifejezetten imádta a 400 pengőért vásárolt írógépét, s egy évig letargiában volt, mert szeretett társát zaciba kellett adnia.
A harmadik részben gyakorlatiasabb leszek, s a retró jegyében fel- és megidézem az írógépek betűinek képét. Szóval, igen. Tombol a retró. Hogy mit is jelent ez? Fogalmam sincs, de mintha visszasírnánk valamit, valami régit, valami ót és jót. „Régen minden jobb volt!” Egy fityfenét. Más volt. Lassabb volt, s így időt hagytunk magunknak megélni a dolgokat. Az igényesebb elme pont ezt sírja vissza. Amikor még karaktere volt az életnek, lehetett: íze, illata, textúrája.
Az írógépeknek még mindig vannak szerelmesei. Tom Hanks kifejezetten imádja őket, komoly gyűjteménnyel rendelkezik. Nekem csak kettő van e kattogó masinákból. Az egyik elektromos, még az utolsó Olivetti szériából származik. A másik egy hagyományos Olympia, valamikor az 1920-as években gyártották. De -amíg van áram- addig számítógépet használok, azon belül is a FocusWriter nevű programot, ami minimalista módon segít az írásra koncentrálni. Természetesen írógép betűtípussal működik és az írás közben pont úgy kattog, mint egy írógép. Egyébként a program ingyenes.
Manapság már nemigen látni olyan papírlapokat, melyeket hagyományos írógéppel írtak. Pedig mennyi érzelemről, indulatról és bizonytalanságról mesélhetnének az írott oldalak hátlapjai, ahol a betűk és jelek kinyomódásai mintázzák be a felületet.
Meg aztán a hagyományos írógép betűképek (Courirer) is kikoptak a mai látványvilágból. Lassan már csak a híres álomgyár, Hollywood ragaszkodik egy rég elfeledett formához: Oldalméret-US Letter (215,9mm x 279,4mm), a betűtípus Courirer Prime 12-es pt méretben. Mindez a megfelelő módon tördelve, formázva. Majd egyszer írok erről részletesebben is. Vagy nem...
Persze ha a forgatókönyv írója rendelkezik már néhány eredeti aranyszobrocskával, akkor tojhat az egészre és úgy ír, ahogy akar. Bergman forgatókönyvei szinte regényszerűek. Tele lírai leírásokkal, gondolatokkal. Tarantino szabálykövető, mert hagyományos forgatókönyv szerkezetet használ. Fellini inkább Storyboardot készített, ami kevés szöveget tartalmazott. Néhány utalást, helyszínt. Inkább saját rajzai vezették a filmkészítés kacskaringós útján. Kubrick is tisztelte a hagyományt, de ahol csak tehette, szűkszavúra vette a figurát. Hitchcock forgatókönyveiben eltér a kívánt formától. Más a betű, más az elrendezés. Inkább a párbeszédekre épül. Tarkovszkij forgatókönyvei pedig inkább novelláknak tűnnek, csak a kézzel bejegyzett utasítások mutatják, hogy mit is olvasunk.
Írógépek betűi
Válogatásom elsődleges szempontja a magyar ékezetes betűk megléte és a fontkészlet ingyenessége volt.
A szabadon használható készletet szintén Lukas Krakora készítette 2017-ben.
Ez a 2015-ben készült fontkészlet család megidézi a régi írógépek betűképét, de mindezt letisztult, mai formában. 16 fontot tartalmaz.
2012-ben készült orosz szerzőtől egy teljesen ingyenesen használható készlet.
Lukas Krakora által készített ingyenesen használható fontcsalád: bold-italic-regular
Saját használatra ingyenes, Lukas Krakora által 2021-ben készített fontcsalád. (bold-regular-light)
A Window saját fontkészlete. Semmi különös.
Ingyenes csomag. Tartalma: bold-bold italic-italic-regular
Egy pici kakukktojás. Ezt a csodás, teljes értékű készletet Kisantal Tibor készítette 2013-ban. Alapjául Misztótfalusi Kis Miklós, híres magyar nyomdász és betűmetsző antikvája szolgált. Tibor megőrzött valamit történelmünkből ezzel a fontkészlettel.
További infó: http://grafit.netpositive.hu/kismiklos-otf/
Megjegyzések