Clown Pepító

A z első, igazi felnőtt könyv, melyet olvastam, H.G. Wells: A láthatatlan ember című regénye volt. A Bátyám adta a kezembe, s ezzel a tettével egy jelentős időre elkötelezett a tudományos-fantasztikus irodalom mellett.

A sznobok -az alapgondolat szerint- olyan emberek, akik viselkedésükkel, gondolkodásmódjukkal megpróbálják elhitetni másokkal, hogy ők bizony egy magasabb szellemi kasztba tartoznak, pedig nem, nagyon nem.

Aki annyira mázlista, hogy vidám turistaként eljuthat Londonba, ne hagyja ki a város legrégebbi, legszínesebb, legleglegebb részét, melyet úgy hívnak: Covent Garden.

          A huszadik század elején jeles íróink még nem nagyon használták ezt az „ördögi masinát”. Azt bizonyosan tudjuk, hogy Gárdonyi és Móricz igen hamar írógép tulajdonosok lettek, bár Gárdonyi sosem gépelt rajta, csak a fia. Amit a papa diktált, azt a lap felére írta, hogy legyen hely később az írónak kézzel hozzáfűzni, korrigálni. Móricz már sokkal modernebb volt. Írógépen írta, amit csak lehetett. Ráadásul oly intenzíven, hogy néhány masinát egyszerűen „széthasznált”. Fújt is Rá Kosztolányi.

Van egy nő, aki minden nap kétszer elfut a ház előtt. Látom az ablakból. Lehet rekkenő nyár, vagy jeges tél, ő minden nap fut.