Mr Harris listája
Aki annyira mázlista, hogy vidám turistaként eljuthat Londonba, ne hagyja ki a város legrégebbi, legszínesebb, legleglegebb részét, melyet úgy hívnak: Covent Garden.
Ez a városrész -amióta csak létezik- a nyüzsgéséről híres. A múltban csodálatos zöldség-gyümölcs és virágkertek illatoztak itt, aztán később, a kereskedők „törzshelye” lett, így el lehet képzelni azt a színes forgatagot, amiben csak az nem találta meg a kedvére valót, aki nem akarta. Még a híres Alfred Hitchcock-ot is megihlette a hely (persze, hiszen ide született), s a Téboly című filmjének helyszínéül választotta.
Az 1700-as évektől kezdve a Covent Garden a féktelen szórakozás / szórakoztatás városrészévé vált. Egzotikus üzletek, pub-ok, éttermek, színházak, (a Királyi Operaház is itt található) és a nyilvánosházak színes kínálatai adtak örömet az ideutazónak.
No éppen az utóbbi témában „mélyedt el” Mr Harris, aki négy évtizeden keresztül adta ki útmutató könyvecskéjét a Covent Gardenbe látogató gentleman-oknak. Mr Harris listája, -évről évre- a közel hatezer örömlányból százötvenet mutatott be, igen részletes leírással külsejükről, pontos fellelhetőségükről, áraikról és szolgáltatásuk minőségéről. Némelyekről egész részletes, már-már arcpirító aprólékossággal megfogalmazott, írói árnylatokkal fűszerezett -novellának is beillő- művet közölt, így gerjesztve forróbb vágyakat, s megtöltve ágyakat. A könyvecskéket több mint két shillingért vásárolhatták meg az érdeklődők, s bizony mind a negyven évben hamar elkapkodták.
S hogy ki is volt valójában Mr Harris? Erre több jelölt is akadt. Ezért arra gyanakszom, hogy egy vidám, s a különféle élvezeteket igencsak kedvelő, férfiakból álló baráti társaság lehetett, melynek szószólója egy bizonyos Samuel Derrick nevű író, aki oly művészien és változatosan tudta leírni AZT a bizonyos aktust, amire férfiak milliói hajlandók anyagi áldozatokat hozni.
A múzeumok csak néhány -látszólag igen sokat forgatott- féltett példányt őriznek, s az egyikben -tulajdonosa- apró kis rajzolt keresztekkel jelölte meg azon lányok leírását, akikkel minden valószínűség szerint elégedett volt.
Furcsa könyvritkaság, de ha jobban belegondol az ember, akkor semmivel sem volt ez különösebb, mint a mai katalógusok, reklámújságok, amivel teletömik a postaládákat. Kielégítette mind a kereslet, mind a kínálat oldalát, hiszen nyilvánvaló, hogy eme brosúrába bekerülni üzleti előnyt jelentett, s a Londonba érkező üzletembereknek pedig részletes útmutatóul szolgált.
Ez a városrész -amióta csak létezik- a nyüzsgéséről híres. A múltban csodálatos zöldség-gyümölcs és virágkertek illatoztak itt, aztán később, a kereskedők „törzshelye” lett, így el lehet képzelni azt a színes forgatagot, amiben csak az nem találta meg a kedvére valót, aki nem akarta. Még a híres Alfred Hitchcock-ot is megihlette a hely (persze, hiszen ide született), s a Téboly című filmjének helyszínéül választotta.
Az 1700-as évektől kezdve a Covent Garden a féktelen szórakozás / szórakoztatás városrészévé vált. Egzotikus üzletek, pub-ok, éttermek, színházak, (a Királyi Operaház is itt található) és a nyilvánosházak színes kínálatai adtak örömet az ideutazónak.
No éppen az utóbbi témában „mélyedt el” Mr Harris, aki négy évtizeden keresztül adta ki útmutató könyvecskéjét a Covent Gardenbe látogató gentleman-oknak. Mr Harris listája, -évről évre- a közel hatezer örömlányból százötvenet mutatott be, igen részletes leírással külsejükről, pontos fellelhetőségükről, áraikról és szolgáltatásuk minőségéről. Némelyekről egész részletes, már-már arcpirító aprólékossággal megfogalmazott, írói árnylatokkal fűszerezett -novellának is beillő- művet közölt, így gerjesztve forróbb vágyakat, s megtöltve ágyakat. A könyvecskéket több mint két shillingért vásárolhatták meg az érdeklődők, s bizony mind a negyven évben hamar elkapkodták.
S hogy ki is volt valójában Mr Harris? Erre több jelölt is akadt. Ezért arra gyanakszom, hogy egy vidám, s a különféle élvezeteket igencsak kedvelő, férfiakból álló baráti társaság lehetett, melynek szószólója egy bizonyos Samuel Derrick nevű író, aki oly művészien és változatosan tudta leírni AZT a bizonyos aktust, amire férfiak milliói hajlandók anyagi áldozatokat hozni.
A múzeumok csak néhány -látszólag igen sokat forgatott- féltett példányt őriznek, s az egyikben -tulajdonosa- apró kis rajzolt keresztekkel jelölte meg azon lányok leírását, akikkel minden valószínűség szerint elégedett volt.
Furcsa könyvritkaság, de ha jobban belegondol az ember, akkor semmivel sem volt ez különösebb, mint a mai katalógusok, reklámújságok, amivel teletömik a postaládákat. Kielégítette mind a kereslet, mind a kínálat oldalát, hiszen nyilvánvaló, hogy eme brosúrába bekerülni üzleti előnyt jelentett, s a Londonba érkező üzletembereknek pedig részletes útmutatóul szolgált.
Megjegyzések