Karácsonyok
Karácsonyok innen-onnan meg amonnan!
Spanyolország
Az Ibéria-félszigeten nem ismerik se a Mikulást, se az adventi naptárt és a koszorút. A kicsik nem a gyermek Jézusnak nyújtják át kívánságaikat, hanem a háromkirályoknak, az ajándékokra pedig január 6-ig kell várniuk. A Betlehem minden spanyol család büszkesége: köré gyűlnek ünnepelni és imádkozni.
A szenteste hagyományosan ünnepi vacsorával kezdődik, majd később mindenki elmegy az éjféli misére. Ezután vidéken az emberek közösen tüzet raknak és együtt táncolnak, énekelnek. Mielőtt aludni mennének, a gyerekek néhány tárgyat az ajtó elé készítenek, a csizmájuk mellett egy "turrón" nevű édességet a háromkirályoknak, illetve némi szalmát az állataiknak.
Aki rossz volt, az csak fekete színű cukorkát húzhat elő a csizmájából. A „Királyok napján" kandírozott gyümölcsökkel teli fonott koszorúkalácsot készítenek, és egy kis meglepetést is belesütnek. Aki megtalálja, jövőre az lesz a család legszerencsésebb tagja.
Olaszország
Gonosznak látszik, pedig nem az. Olaszországban a jóságos Befana boszorkány felelős az ajándékokért. A legenda szerint Krisztus születésekor Befana nem indult el időben a jászolhoz, ezért nem láthatta meg a csillagot sem. Azóta kétségbeesetten keresi a kis Jézust. Minden egyes házban ajándékot hagy maga után, abban a reményben, hogy esetleg ott lakik a Megváltó.
Befana mellett a betlehemnek is évszázados hagyományai vannak ezen a vidéken: a leghíresebb Rómában található, itt alszik a Santo Bambino (Szent Gyermek). Egykor állítólag egy ferences szerzetes faragta ki, és az angyalok festették meg.
Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki jelentős Mikulás-kultusz. Az ajándékozás fő napja inkább vízkeresztkor van.
Finnország
A karácsonyfa feldíszítése után Finnország apraja nagyja szaunázni indul, ez ugyanis megtisztít a bűnöktől. Julfestkor gyakran gyújtanak tüzet, akár egyetlen gyertya képében is, amely aztán egész éjszaka ég, és amellyel reggel begyújtják a tűzhelyet. Erről a szokásról azt tartják, hogy szerencsét hoz.
A Julfest egész Skandináviában óriási ünnepnek számít. A gyermekek éjszakára egy árpával megtöltött edényt tesznek az ablakba. Ez a karácsonyi manók fizetsége, ennek hiányában a manók bizony nagyon dühösek lesznek!
A Mikulással együtt Lappföldről indulnak útnak, hogy elhozzák a gyerekeknek az ajándékokat.
A Mikulás, Jolopukki egyébként Rovaniemi városában él, és saját irodával, illetve postabélyegzővel rendelkezik, hiszen ilyenkor a gyerekek rengeteg levéllel árasztják el. ( Szem. megjegyz.:Én még élő emberrel nem találkoztam, akinek válaszolt is volna.)
A karácsonyi menü lazacból, sajtlevesből és sült rénszarvashúsból áll, majd desszertként tejszínes szilvakrémet fogyasztanak. Este a legtöbb ember elmegy a templomba, és a szerettei sírjához.
(Szem.megjegyz.: A magam részéről egy ilyen menü után máshová szaladnék, de igen gyorsan ((c;
Németország
Az ünnep alkalmával előszeretettel díszítik a házakat. Az ablakokra fakeretre erősített színes gyertyaégőket vagy képeket szerelnek, melyek gyönyörű fényeket szórnak szét az éjszakában. Sőt, a lakások többségében a betlehem is megtalálható.
A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik, és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. A tetejére cukornehezéket tesznek, hogy a Weinachtsmann biztosan megtalálja. Ha a ház legkisebb lakója év közben jól viselkedett, akkor a Mikulás édességekkel, játékkal (korábban finomságokkal, dióval és almával) lepi meg őt.
Díszes karácsonyfákat 1800 óta állítanak a német polgári házakban. Régebben a protestánsok szokása volt, később azonban a katolikusok is átvették a hagyományt.
December 24-én a gyermek Jézus hozza az ajándékokat és a fát, a kicsik pedig izgatottan várják, hogy végre megszólaljon a csengettyű, és ők is bebocsátást nyerhessenek a szobába.
Nagy-Britannia
Angliában a december 24-ről 25-re virradó éjszaka mindenki a kallandóra akasztja névre szóló zokniját. No nem azt a jó büdöskét, hanem ez inkább afféle díszes változat. A gyerekek egy pohár konyakot és húsos pitét készítenek ki a Mikulásnak, egy pohár vizet és egy sárgarépát pedig a rénszarvasoknak. Amikor Santa Claus éjszaka beereszkedik a kéményen keresztül, ezekbe a zoknikba rejti az ajándékokat.
Az első ünnepnapon szilvával töltött pulykát, majd szilvapudingot és tojáspuncsot fogyasztanak vacsorára.
Karácsony másnapján, az ajándékok kibontása után, a legtöbb brit család hálaadó misén vesz részt, amit a hagyományos karácsonyi ebéd követ. Fő fogás a gesztenyével töltött sült pulyka, de a húspogácsa is elengedhetetlen része a hagyományos karácsonyi menünek. Desszertként a híres Christmas puding kerül az asztalra, melybe citromot, fahéjat, mazsolát és marhafaggyút is tettek.
A koradélutáni órákban a családok a TV képernyője előtt együtt várják a királynő hagyományos karácsonyi beszédét.
A jó hangulat érdekében szaloncukorra emlékeztető pukkanó bonbonokat akasztanak a fára, melyek pukkanó hang kíséretében nyílnak ki.
1947 óta, Oslo minden évben egy hatalmas karácsonyfát ajándékoz Angliának, ezzel köszönve meg a segítséget, melyet Anglia nyújtott Norvégiának a második világháború ideje alatt. Az óriási fenyőfát London szívében, a Trafalgar téren állítják fel.
Franciaország
A karácsony elsősorban az ízletes ételekről és finom italokról szól. Az ünnepi vacsorára az éjféli misét követően kerül sor.
Párizs környékén élő családok otthonában libamáj, hal, szarvasgomba és gesztenyés liba kerül az ünnepi asztalra. Desszertként piskótatésztából készült francia fatörzset, vagy fehér pudingot fogyasztanak.
Az ország délebbi területein a halászok halakkal pakolják meg kosaraikat. Az éjféli misén ezeket az oltár elé helyezik, ezzel jelezvén Jézus iránti tiszteletüket. A különleges halételek mellett a tejes, világos színű kolbászféle és a ropogós sült alma is szerepel a karácsonyi menüben. Nem hiányozhat az articsókás omlett és a fűszeres forralt bor sem az asztalról.
Bretagne-ban a töltött libanyak krumplipürével, Rousillonban az osztriga, a pulyka és a nyúl, míg Elzászban a libamáj és a savanyú káposzta hódít karácsonyeste.
A lakoma mellett az ajándékozásról sem feledkeznek meg, december 25-én a délelőtti órákban bontják ki a csomagokat.
Franciaországban a karácsony nem kiemelt ünnep, legalábbis nem annyira, mint Magyarországon. December 24. munkanap, este pedig a bevásárlóközpontok nagy része várja a vásárlókat.
A Sógoroknál
Ünnepi fényár, gusztusos kulináris finomságok, kézműves különlegességek és elbűvölő, romantikus vásárok jellemzik Ausztriát a karácsonyt megelőző hetekben. A Városháza előtt található park fáin világító, szív alakú díszek lógnak, melyek a lovas kocsik és a parkban felállított karácsonyi vonat utasait is bámulatba ejtik. Kb. 20 csodálatos vásár várja az érdeklődőket Bécsben, melyek mindegyikében forralt borral és ízletes finomságokkal is találkozhatunk.
A Schönbrunni kastély előtt változatos programokkal várják az érdeklődőket, míg a díszudvaron felállított színpadon osztrák karácsonyi dalokkal és nemzetközi énekekkel szórakoztatják a hallgatóságot a világ különböző tájairól érkezett kórusok és együttesek.
Steyr közelében egy 1855-ben épült, mechanikus jászol található, melyben 300, fából készült figura meséli el az ismert bibliai történetet.
Mariazellben tekinthető meg a világ legnagyobb függő adventi koszorúja és az 5 méter magas, közel 1000 kg mézeskalácsból készült házikó.
Az osztrák emberek a magyarokhoz hasonlóan készülnek az ünnepekre, de a karácsonyi vásárok lényege inkább a szórakozás, kikapcsolódás és hangulatteremtés, nem pedig az ajándékok beszerzése.
Hollandia
A Mikulás, más néven a Sint-Nicolaas segítőjével, Fekete Péterrel (Zwarte Piet) nem a megszokott módon érkezik Hollandiába. Egyenesen Spanyolországból jön, szán helyett gőzhajóval. Ünnepélyes keretek között vonul a fővárosba, s útja során üdvözli a lelkes gyerek- és felnőtthadat. Egészen december 6.-ig járja a településeket és ajándékozza meg a gyerekeket. Este segítőjével együtt elhajózik, és kezdetét veszi a karácsony, amelyet szerényebb körülmények között ünnepelnek
December 24. munkanap, és az iskolákban is tanítás folyik. A hollandok nem csinálnak akkora felhajtást a karácsonyi vacsorából és az ajándékozásból, mint a magyarok. Általában pulyka, sertéssült és vadhús kerül az asztalra. Desszertként hagyományos holland édességet, porcukros gömbölyű fánkot fogyasztanak.
Vacsora után a karácsonyfa mellé kuporodnak, és énekléssel, történetmeséléssel, apróbb ajándékokkal kedveskednek egymásnak.
A hollandok másik érdekes karácsonyi szokása a versfaragás. December első vagy második napján összeül a család, és egy kalapból mindenki húz egy nevet. Hogy kiét, azt nem árulják el egymásnak. Mindenki annak vesz ajándékot, akinek a nevét kihúzta, és egy tréfás, csipkelődő versikét is kell írni a kisorsolt személyről.
A fát már december 29-én lebontják, hiszen a gyerekek összegyűjtik és az év utolsó napján kupacokban meggyújtják.
Dánia
Dániában karácsonykor fontos szerepet kap egy huncut, tréfás kedvű manó, Nisse, akinek nem árt kitenni ünnepek alatt egy tál kását vagy rizspudingot, hogy féken tartsuk a humorát. Gyakori szokás Dániában, hogy a család egy plusz terítéket is elhelyez az ünnepi asztalon - ha bárki kopogtatna az ajtón, terített asztal várja.
A Risalamande, a francia riz á l'amande-ból ered, jelentése rizs mandulával. Ezt a tradicionális dán desszertet leginkább karácsonykor tálalják. Az ételben időnként elhelyeznek egy teljes mandulát - aki megtalálja, jutalomban részesül.
Svédország
Svédországban a szürke, rövid nappalokat ellensúlyozandó a finnekhez és svédekhez hasonlóan szintén piros és fehér virágokkal, fenyőgallyakkal, gyertyákkal és csengőkkel díszítik a házakat. A karácsonyfa alá az ajándékok mellé bekerül a szalmából készült kecskebak is, a karácsonyi Yule manót a hátán hordó Yule bak jelképeként.
A karácsonyi ajándék neve Jolklappar, ami svédül zörgést jelent, és arra a régi szokásra utal, amely szerint az emberek megzörgették annak a kapuját, akit meg akartak ajándékozni, bedobták a csomagot, majd elfutottak. Svédországban a karácsonyi ünnepkör Luca napján, december 13-án kezdődik, és január 13-áig tart, amikor a családok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát. Yolnak nevezett kicsi manók készítik a karácsonyi ajándékokat az izlandi gyerekeknek is. A legenda szerint tizenhárom kis manó minduntalan megtréfálta a gyerekeket, de miután megjelent náluk a Télapó, megszelídültek, és azóta csak azon törik a fejüket, mivel szerezhetnének örömet az embereknek.
Izland
Izlandon a karácsonyt JOL-nak nevezik, ami már jóval a kereszténység elterjedése előtt jelen volt országukban. Az izlandi emberek ugyanis már a keresztény vallás megjelenése előtt tartottak egy ünnepet decemberben. Az elnevezést egy Jolasveinar nevű manócskáról kapta az ünnep. Egy izlandi legenda szerint tizenhárom manó - melybe a fent említett is beletartozik-, folyamatosan híresztelte és sarkallta az embereket arra, hogy lássák be, a szeretet az az egyetlen kötelék, ami eltéphetetlen, megsemmisíthetetlen.
Izlandon az ajándékokat manók adják, akik csak akkor lepik meg a gyerekeket, ha az ablakba olyan meglepetést tesznek ki, ami számukra is kedves.
Egy másik legenda szerint aki nem rendelkezik egy új ruhadarabbal karácsonykor, azt a troll család fekete cicája elrabolja. Ezzel a mesével ösztönözték a gyerekeket a karácsony előtti szorgalmas ruhakészítésre, melyeket aztán átadtak a családtagoknak.
Japán
Japán a karácsony szempontjából nagyon különleges. Felkészülnek a karácsonyra, de nincs karácsonyuk és ez a karácsonyi készülődés sem nyúlik vissza hosszú múltra. Persze itt is minden megvan, ami a látszathoz tartozik: fények, készülődés, de csak ennyi. A kicsi gyerekek kapnak ajándékot a Mikulástól, de az őrült ajándékozás és a meghitt hangulat egyáltalán nem jellemző. Karácsony napján inkább elmennek egy étterembe, esetleg egy éjszakai szórakozóhelyre, ahol amolyan számunkra Szilveszterre hasonlítóan "megünneplik" a karácsonyt.
December 25-én már le is szedik a karácsonyi dekorációt és minden folytatódik a maga monoton módján. Tulajdonképpen a Szenteste sem emlékezetes számukra, inkább tartják egy olyan napnak, amikor díszben pompáznak a házak és finom ételt esznek.
USA
Az amerikai karácsonyra minden jellemző, csak az a meghittség és lényegiség nem, amiről a karácsonynak szólnia kellene. Az a szeretetteljes hangulat, amit mi megszoktunk, az USA-ban a Hálaadás napja során fedezhető fel, amit november negyedik csütörtökén tartanak.
Ezt követően beindul a hatalmas karácsonyi készülődés, a giccsparádé, az őrült vásárlás. Az emberek feldíszítik házaikat s olykor még versengenek is, hogy kié a szebb és csillogóbb.
Amerikából származik a mára már nálunk is oly' kedvelt táncoló, éneklő, bólogató Mikulás is. Az amerikai kerteket karácsony tájékán ellepik a Mikulást formázó törpe szobrok, a fákat pedig az ezernyi színben pompázó izzósorok.
Fergeteges felvonulásokat rendeznek a parkokban, ahol hatalmas fenyőt állítanak, és a tér minden szegletében fellelhető egy-egy Mikulás, angyalka vagy krampusz jelmezbe bújt ember.
Az ünnepi menüben felfedezhető többek között marhasült, angolszász puding, rumos, tejszínes datolyatorta. A gyerekek lefekvés előtt a kandallóra akasztják kis zoknijaikat melyekbe a Santa Claus vagyis a Télapó az éj leple alatt belecsempészi az ajándékokat.
Mexikó
Mexikóban a karácsony egy kilenc napig tartó karneválsorozat része. A karácsony december 16-án kezdődik és a Szenteste jelenti a zárónapot. Az emberek felelevenítik Mária és József vándorlását, amikor szállást kerestek, hogy világra jöhessen a kis Jézus. A hosszú karácsony során a hatalmas család összegyűl, esetleg minden nap egy másik család látja vendégül a rokonokat. Szobrot állítanak Máriának és Józsefnek, dalokat énekelnek, majd elmondanak egy közös imádságot. Ezután következik az, amit a gyerekek nagyon várnak: a pinata feltörése.
A pinata egy papírból, vagy agyagból készült színes gömb, amibe finomabbnál finomabb édességeket, apró ajándékokat rejtenek. A bekötött szemű gyerkőcnek szét kell törnie a pinatat , hogy birtokba vehesse a finomságokat. A pinataval vívott csata közben a többi gyerek dalokkal bíztatja a próbálkozót.
Az ajándékot, amit mi a Jézuskától kapunk a mexikói gyerekek a Három Bölcstől kapják Vízkereszt napján, január 6-án.
Oroszország
A karácsony az 1991-es összeomlás után tért vissza az őt megillető helyre.
Az oroszok, grúzok, szerbek és görögök a Juliánus-naptár szerint, január 6-án ülik a karácsonyt. Oroszországban karácsony este kaviárral és lazaccal töltött palacsinta, borscs és pirog, vagyis darált hússal és káposztával töltött derelye kerül az asztalra, amely után, természetesen, bőven fogy a vodka is. A főétel a férfiak által készített sáfrányos, birkahúsos, zöldséges rizs, a piláf, amelyet a kuglóf és az orosz krémtorta követ. A hagyomány szerint szenteste ki kell dobni az ablakon egy darabka kalácsot, és utána kell önteni egy pohár pálinkát is, hogy a szellemek jóllakjanak.
Előző este az emberek rendbe teszik házaikat, és igyekeznek mindent elkészíteni az ünnepre. A gyerekeknek Fagyapó, azaz „Gyed Maróz” hozza az ajándékot.
Hagyományaik szerint nem dolgoznak karácsony napján, még főzni sem szabad ekkor. E napon gyermekek csoportjai keresik fel az ünneplőket és énekelik, játsszák el a "Koladki"-t, azaz a Betlehemet.
Fülöp-szigetek
A Fülöp- szigeteken mindenki elmegy a karácsonyi misére. Mivel nincs annyi templom, ezért szállodák a konferencia termeiket is kiadják ilyen célokra. Hetekkel előre kell helyet foglalni, ha valaki nem akar kimaradni. Fenyő ott nincs, ezért minden családnak műanyag fája van.
Arab Emírségek
7 emirátus szövetségi állama. Az Arab-félsziget keleti részén és a Perzsa-öböl déli partjain található állam 2 millió lakosú, melynek egynegyede külföldi. Fővárosa Abu Dhabi. Ebben az országban nincs (a szó, hagyományos értelmében vett) karácsony. Ez egyike a világ legérdekesebb eseményeinek, hisz ennek ellenére megünneplik Jézus születését egy muzulmán országban. Karácsonykor itt is minden díszbe öltözik, az iskolák koncerteket szerveznek tanulóik s azok szülei számára, ahol egyházi énekeket énekelnek, és betlehemest játszanak. Ilyenkor a gyerekek találkoznak a Télapóval is, akitől apró ajándékot kapnak - ha jók voltak.
Az Emirátusban nagyon sokféle nemzet él, a legtöbb karácsonykor vacsorát ad valamelyik szállodában. Azon az estén a felszolgálók az adott nemzet népviseletében szolgálják fel a nemzet hagyományos karácsonyi ételeit. Akkor marad csak el az ünneplés, a szokásos díszítés és vásárlás, ha a Ramadan, (a Korán által előírt 30 napos iszlám böjthónap) a muszlimok nagy ünnepe decemberre esik.
Spanyolország
Az Ibéria-félszigeten nem ismerik se a Mikulást, se az adventi naptárt és a koszorút. A kicsik nem a gyermek Jézusnak nyújtják át kívánságaikat, hanem a háromkirályoknak, az ajándékokra pedig január 6-ig kell várniuk. A Betlehem minden spanyol család büszkesége: köré gyűlnek ünnepelni és imádkozni.
A szenteste hagyományosan ünnepi vacsorával kezdődik, majd később mindenki elmegy az éjféli misére. Ezután vidéken az emberek közösen tüzet raknak és együtt táncolnak, énekelnek. Mielőtt aludni mennének, a gyerekek néhány tárgyat az ajtó elé készítenek, a csizmájuk mellett egy "turrón" nevű édességet a háromkirályoknak, illetve némi szalmát az állataiknak.
Aki rossz volt, az csak fekete színű cukorkát húzhat elő a csizmájából. A „Királyok napján" kandírozott gyümölcsökkel teli fonott koszorúkalácsot készítenek, és egy kis meglepetést is belesütnek. Aki megtalálja, jövőre az lesz a család legszerencsésebb tagja.
Gonosznak látszik, pedig nem az. Olaszországban a jóságos Befana boszorkány felelős az ajándékokért. A legenda szerint Krisztus születésekor Befana nem indult el időben a jászolhoz, ezért nem láthatta meg a csillagot sem. Azóta kétségbeesetten keresi a kis Jézust. Minden egyes házban ajándékot hagy maga után, abban a reményben, hogy esetleg ott lakik a Megváltó.
Befana mellett a betlehemnek is évszázados hagyományai vannak ezen a vidéken: a leghíresebb Rómában található, itt alszik a Santo Bambino (Szent Gyermek). Egykor állítólag egy ferences szerzetes faragta ki, és az angyalok festették meg.
Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki jelentős Mikulás-kultusz. Az ajándékozás fő napja inkább vízkeresztkor van.
Finnország
A karácsonyfa feldíszítése után Finnország apraja nagyja szaunázni indul, ez ugyanis megtisztít a bűnöktől. Julfestkor gyakran gyújtanak tüzet, akár egyetlen gyertya képében is, amely aztán egész éjszaka ég, és amellyel reggel begyújtják a tűzhelyet. Erről a szokásról azt tartják, hogy szerencsét hoz.
A Julfest egész Skandináviában óriási ünnepnek számít. A gyermekek éjszakára egy árpával megtöltött edényt tesznek az ablakba. Ez a karácsonyi manók fizetsége, ennek hiányában a manók bizony nagyon dühösek lesznek!
A Mikulással együtt Lappföldről indulnak útnak, hogy elhozzák a gyerekeknek az ajándékokat.
A Mikulás, Jolopukki egyébként Rovaniemi városában él, és saját irodával, illetve postabélyegzővel rendelkezik, hiszen ilyenkor a gyerekek rengeteg levéllel árasztják el. ( Szem. megjegyz.:Én még élő emberrel nem találkoztam, akinek válaszolt is volna.)
A karácsonyi menü lazacból, sajtlevesből és sült rénszarvashúsból áll, majd desszertként tejszínes szilvakrémet fogyasztanak. Este a legtöbb ember elmegy a templomba, és a szerettei sírjához.
(Szem.megjegyz.: A magam részéről egy ilyen menü után máshová szaladnék, de igen gyorsan ((c;
Németország
Az ünnep alkalmával előszeretettel díszítik a házakat. Az ablakokra fakeretre erősített színes gyertyaégőket vagy képeket szerelnek, melyek gyönyörű fényeket szórnak szét az éjszakában. Sőt, a lakások többségében a betlehem is megtalálható.
A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik, és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. A tetejére cukornehezéket tesznek, hogy a Weinachtsmann biztosan megtalálja. Ha a ház legkisebb lakója év közben jól viselkedett, akkor a Mikulás édességekkel, játékkal (korábban finomságokkal, dióval és almával) lepi meg őt.
Díszes karácsonyfákat 1800 óta állítanak a német polgári házakban. Régebben a protestánsok szokása volt, később azonban a katolikusok is átvették a hagyományt.
December 24-én a gyermek Jézus hozza az ajándékokat és a fát, a kicsik pedig izgatottan várják, hogy végre megszólaljon a csengettyű, és ők is bebocsátást nyerhessenek a szobába.
Nagy-Britannia
Angliában a december 24-ről 25-re virradó éjszaka mindenki a kallandóra akasztja névre szóló zokniját. No nem azt a jó büdöskét, hanem ez inkább afféle díszes változat. A gyerekek egy pohár konyakot és húsos pitét készítenek ki a Mikulásnak, egy pohár vizet és egy sárgarépát pedig a rénszarvasoknak. Amikor Santa Claus éjszaka beereszkedik a kéményen keresztül, ezekbe a zoknikba rejti az ajándékokat.
Az első ünnepnapon szilvával töltött pulykát, majd szilvapudingot és tojáspuncsot fogyasztanak vacsorára.
Karácsony másnapján, az ajándékok kibontása után, a legtöbb brit család hálaadó misén vesz részt, amit a hagyományos karácsonyi ebéd követ. Fő fogás a gesztenyével töltött sült pulyka, de a húspogácsa is elengedhetetlen része a hagyományos karácsonyi menünek. Desszertként a híres Christmas puding kerül az asztalra, melybe citromot, fahéjat, mazsolát és marhafaggyút is tettek.
A koradélutáni órákban a családok a TV képernyője előtt együtt várják a királynő hagyományos karácsonyi beszédét.
A jó hangulat érdekében szaloncukorra emlékeztető pukkanó bonbonokat akasztanak a fára, melyek pukkanó hang kíséretében nyílnak ki.
1947 óta, Oslo minden évben egy hatalmas karácsonyfát ajándékoz Angliának, ezzel köszönve meg a segítséget, melyet Anglia nyújtott Norvégiának a második világháború ideje alatt. Az óriási fenyőfát London szívében, a Trafalgar téren állítják fel.
Franciaország
A karácsony elsősorban az ízletes ételekről és finom italokról szól. Az ünnepi vacsorára az éjféli misét követően kerül sor.
Párizs környékén élő családok otthonában libamáj, hal, szarvasgomba és gesztenyés liba kerül az ünnepi asztalra. Desszertként piskótatésztából készült francia fatörzset, vagy fehér pudingot fogyasztanak.
Az ország délebbi területein a halászok halakkal pakolják meg kosaraikat. Az éjféli misén ezeket az oltár elé helyezik, ezzel jelezvén Jézus iránti tiszteletüket. A különleges halételek mellett a tejes, világos színű kolbászféle és a ropogós sült alma is szerepel a karácsonyi menüben. Nem hiányozhat az articsókás omlett és a fűszeres forralt bor sem az asztalról.
Bretagne-ban a töltött libanyak krumplipürével, Rousillonban az osztriga, a pulyka és a nyúl, míg Elzászban a libamáj és a savanyú káposzta hódít karácsonyeste.
A lakoma mellett az ajándékozásról sem feledkeznek meg, december 25-én a délelőtti órákban bontják ki a csomagokat.
Franciaországban a karácsony nem kiemelt ünnep, legalábbis nem annyira, mint Magyarországon. December 24. munkanap, este pedig a bevásárlóközpontok nagy része várja a vásárlókat.
A Sógoroknál
Ünnepi fényár, gusztusos kulináris finomságok, kézműves különlegességek és elbűvölő, romantikus vásárok jellemzik Ausztriát a karácsonyt megelőző hetekben. A Városháza előtt található park fáin világító, szív alakú díszek lógnak, melyek a lovas kocsik és a parkban felállított karácsonyi vonat utasait is bámulatba ejtik. Kb. 20 csodálatos vásár várja az érdeklődőket Bécsben, melyek mindegyikében forralt borral és ízletes finomságokkal is találkozhatunk.
A Schönbrunni kastély előtt változatos programokkal várják az érdeklődőket, míg a díszudvaron felállított színpadon osztrák karácsonyi dalokkal és nemzetközi énekekkel szórakoztatják a hallgatóságot a világ különböző tájairól érkezett kórusok és együttesek.
Steyr közelében egy 1855-ben épült, mechanikus jászol található, melyben 300, fából készült figura meséli el az ismert bibliai történetet.
Mariazellben tekinthető meg a világ legnagyobb függő adventi koszorúja és az 5 méter magas, közel 1000 kg mézeskalácsból készült házikó.
Az osztrák emberek a magyarokhoz hasonlóan készülnek az ünnepekre, de a karácsonyi vásárok lényege inkább a szórakozás, kikapcsolódás és hangulatteremtés, nem pedig az ajándékok beszerzése.
Hollandia
A Mikulás, más néven a Sint-Nicolaas segítőjével, Fekete Péterrel (Zwarte Piet) nem a megszokott módon érkezik Hollandiába. Egyenesen Spanyolországból jön, szán helyett gőzhajóval. Ünnepélyes keretek között vonul a fővárosba, s útja során üdvözli a lelkes gyerek- és felnőtthadat. Egészen december 6.-ig járja a településeket és ajándékozza meg a gyerekeket. Este segítőjével együtt elhajózik, és kezdetét veszi a karácsony, amelyet szerényebb körülmények között ünnepelnek
December 24. munkanap, és az iskolákban is tanítás folyik. A hollandok nem csinálnak akkora felhajtást a karácsonyi vacsorából és az ajándékozásból, mint a magyarok. Általában pulyka, sertéssült és vadhús kerül az asztalra. Desszertként hagyományos holland édességet, porcukros gömbölyű fánkot fogyasztanak.
Vacsora után a karácsonyfa mellé kuporodnak, és énekléssel, történetmeséléssel, apróbb ajándékokkal kedveskednek egymásnak.
A hollandok másik érdekes karácsonyi szokása a versfaragás. December első vagy második napján összeül a család, és egy kalapból mindenki húz egy nevet. Hogy kiét, azt nem árulják el egymásnak. Mindenki annak vesz ajándékot, akinek a nevét kihúzta, és egy tréfás, csipkelődő versikét is kell írni a kisorsolt személyről.
A fát már december 29-én lebontják, hiszen a gyerekek összegyűjtik és az év utolsó napján kupacokban meggyújtják.
Dánia
Dániában karácsonykor fontos szerepet kap egy huncut, tréfás kedvű manó, Nisse, akinek nem árt kitenni ünnepek alatt egy tál kását vagy rizspudingot, hogy féken tartsuk a humorát. Gyakori szokás Dániában, hogy a család egy plusz terítéket is elhelyez az ünnepi asztalon - ha bárki kopogtatna az ajtón, terített asztal várja.
A Risalamande, a francia riz á l'amande-ból ered, jelentése rizs mandulával. Ezt a tradicionális dán desszertet leginkább karácsonykor tálalják. Az ételben időnként elhelyeznek egy teljes mandulát - aki megtalálja, jutalomban részesül.
Svédország
Svédországban a szürke, rövid nappalokat ellensúlyozandó a finnekhez és svédekhez hasonlóan szintén piros és fehér virágokkal, fenyőgallyakkal, gyertyákkal és csengőkkel díszítik a házakat. A karácsonyfa alá az ajándékok mellé bekerül a szalmából készült kecskebak is, a karácsonyi Yule manót a hátán hordó Yule bak jelképeként.
A karácsonyi ajándék neve Jolklappar, ami svédül zörgést jelent, és arra a régi szokásra utal, amely szerint az emberek megzörgették annak a kapuját, akit meg akartak ajándékozni, bedobták a csomagot, majd elfutottak. Svédországban a karácsonyi ünnepkör Luca napján, december 13-án kezdődik, és január 13-áig tart, amikor a családok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát. Yolnak nevezett kicsi manók készítik a karácsonyi ajándékokat az izlandi gyerekeknek is. A legenda szerint tizenhárom kis manó minduntalan megtréfálta a gyerekeket, de miután megjelent náluk a Télapó, megszelídültek, és azóta csak azon törik a fejüket, mivel szerezhetnének örömet az embereknek.
Izland
Izlandon a karácsonyt JOL-nak nevezik, ami már jóval a kereszténység elterjedése előtt jelen volt országukban. Az izlandi emberek ugyanis már a keresztény vallás megjelenése előtt tartottak egy ünnepet decemberben. Az elnevezést egy Jolasveinar nevű manócskáról kapta az ünnep. Egy izlandi legenda szerint tizenhárom manó - melybe a fent említett is beletartozik-, folyamatosan híresztelte és sarkallta az embereket arra, hogy lássák be, a szeretet az az egyetlen kötelék, ami eltéphetetlen, megsemmisíthetetlen.
Izlandon az ajándékokat manók adják, akik csak akkor lepik meg a gyerekeket, ha az ablakba olyan meglepetést tesznek ki, ami számukra is kedves.
Egy másik legenda szerint aki nem rendelkezik egy új ruhadarabbal karácsonykor, azt a troll család fekete cicája elrabolja. Ezzel a mesével ösztönözték a gyerekeket a karácsony előtti szorgalmas ruhakészítésre, melyeket aztán átadtak a családtagoknak.
Japán
Japán a karácsony szempontjából nagyon különleges. Felkészülnek a karácsonyra, de nincs karácsonyuk és ez a karácsonyi készülődés sem nyúlik vissza hosszú múltra. Persze itt is minden megvan, ami a látszathoz tartozik: fények, készülődés, de csak ennyi. A kicsi gyerekek kapnak ajándékot a Mikulástól, de az őrült ajándékozás és a meghitt hangulat egyáltalán nem jellemző. Karácsony napján inkább elmennek egy étterembe, esetleg egy éjszakai szórakozóhelyre, ahol amolyan számunkra Szilveszterre hasonlítóan "megünneplik" a karácsonyt.
December 25-én már le is szedik a karácsonyi dekorációt és minden folytatódik a maga monoton módján. Tulajdonképpen a Szenteste sem emlékezetes számukra, inkább tartják egy olyan napnak, amikor díszben pompáznak a házak és finom ételt esznek.
USA
Az amerikai karácsonyra minden jellemző, csak az a meghittség és lényegiség nem, amiről a karácsonynak szólnia kellene. Az a szeretetteljes hangulat, amit mi megszoktunk, az USA-ban a Hálaadás napja során fedezhető fel, amit november negyedik csütörtökén tartanak.
Ezt követően beindul a hatalmas karácsonyi készülődés, a giccsparádé, az őrült vásárlás. Az emberek feldíszítik házaikat s olykor még versengenek is, hogy kié a szebb és csillogóbb.
Amerikából származik a mára már nálunk is oly' kedvelt táncoló, éneklő, bólogató Mikulás is. Az amerikai kerteket karácsony tájékán ellepik a Mikulást formázó törpe szobrok, a fákat pedig az ezernyi színben pompázó izzósorok.
Fergeteges felvonulásokat rendeznek a parkokban, ahol hatalmas fenyőt állítanak, és a tér minden szegletében fellelhető egy-egy Mikulás, angyalka vagy krampusz jelmezbe bújt ember.
Az ünnepi menüben felfedezhető többek között marhasült, angolszász puding, rumos, tejszínes datolyatorta. A gyerekek lefekvés előtt a kandallóra akasztják kis zoknijaikat melyekbe a Santa Claus vagyis a Télapó az éj leple alatt belecsempészi az ajándékokat.
Mexikó
Mexikóban a karácsony egy kilenc napig tartó karneválsorozat része. A karácsony december 16-án kezdődik és a Szenteste jelenti a zárónapot. Az emberek felelevenítik Mária és József vándorlását, amikor szállást kerestek, hogy világra jöhessen a kis Jézus. A hosszú karácsony során a hatalmas család összegyűl, esetleg minden nap egy másik család látja vendégül a rokonokat. Szobrot állítanak Máriának és Józsefnek, dalokat énekelnek, majd elmondanak egy közös imádságot. Ezután következik az, amit a gyerekek nagyon várnak: a pinata feltörése.
A pinata egy papírból, vagy agyagból készült színes gömb, amibe finomabbnál finomabb édességeket, apró ajándékokat rejtenek. A bekötött szemű gyerkőcnek szét kell törnie a pinatat , hogy birtokba vehesse a finomságokat. A pinataval vívott csata közben a többi gyerek dalokkal bíztatja a próbálkozót.
Az ajándékot, amit mi a Jézuskától kapunk a mexikói gyerekek a Három Bölcstől kapják Vízkereszt napján, január 6-án.
Oroszország
A karácsony az 1991-es összeomlás után tért vissza az őt megillető helyre.
Az oroszok, grúzok, szerbek és görögök a Juliánus-naptár szerint, január 6-án ülik a karácsonyt. Oroszországban karácsony este kaviárral és lazaccal töltött palacsinta, borscs és pirog, vagyis darált hússal és káposztával töltött derelye kerül az asztalra, amely után, természetesen, bőven fogy a vodka is. A főétel a férfiak által készített sáfrányos, birkahúsos, zöldséges rizs, a piláf, amelyet a kuglóf és az orosz krémtorta követ. A hagyomány szerint szenteste ki kell dobni az ablakon egy darabka kalácsot, és utána kell önteni egy pohár pálinkát is, hogy a szellemek jóllakjanak.
Előző este az emberek rendbe teszik házaikat, és igyekeznek mindent elkészíteni az ünnepre. A gyerekeknek Fagyapó, azaz „Gyed Maróz” hozza az ajándékot.
Hagyományaik szerint nem dolgoznak karácsony napján, még főzni sem szabad ekkor. E napon gyermekek csoportjai keresik fel az ünneplőket és énekelik, játsszák el a "Koladki"-t, azaz a Betlehemet.
Fülöp-szigetek
A Fülöp- szigeteken mindenki elmegy a karácsonyi misére. Mivel nincs annyi templom, ezért szállodák a konferencia termeiket is kiadják ilyen célokra. Hetekkel előre kell helyet foglalni, ha valaki nem akar kimaradni. Fenyő ott nincs, ezért minden családnak műanyag fája van.
Arab Emírségek
7 emirátus szövetségi állama. Az Arab-félsziget keleti részén és a Perzsa-öböl déli partjain található állam 2 millió lakosú, melynek egynegyede külföldi. Fővárosa Abu Dhabi. Ebben az országban nincs (a szó, hagyományos értelmében vett) karácsony. Ez egyike a világ legérdekesebb eseményeinek, hisz ennek ellenére megünneplik Jézus születését egy muzulmán országban. Karácsonykor itt is minden díszbe öltözik, az iskolák koncerteket szerveznek tanulóik s azok szülei számára, ahol egyházi énekeket énekelnek, és betlehemest játszanak. Ilyenkor a gyerekek találkoznak a Télapóval is, akitől apró ajándékot kapnak - ha jók voltak.
Az Emirátusban nagyon sokféle nemzet él, a legtöbb karácsonykor vacsorát ad valamelyik szállodában. Azon az estén a felszolgálók az adott nemzet népviseletében szolgálják fel a nemzet hagyományos karácsonyi ételeit. Akkor marad csak el az ünneplés, a szokásos díszítés és vásárlás, ha a Ramadan, (a Korán által előírt 30 napos iszlám böjthónap) a muszlimok nagy ünnepe decemberre esik.
Megjegyzések