Paudits

Olvasom, hogy szegény Paudits Béla milyen méltatlan helyzetben van,

súlyos egészségügyi és anyagi problémákkal küzd, s hogy élelmiszert gyűjtenek Neki.

Felmerül a kérdés, miféle ország az, s milyenek a vezetői, hogy hagyják: neves művészek nyomorban éljenek, míg ők milliókat zsebelnek be havonta? Hol van itt a józan, s természetes arány, s hol az a sokat emlegetett demokrácia?

“Miért nem takarékoskodott? Miért nem gondolt öreg napjaira?” - Jönnek az ellenérvek. Ezt általában azok mondják, akik havi egymilliót vágnak zsebre a nagy semmiért. Aztán meg itt vannak az utcáról beesett “hűdenagysztárvagyokbazdmeg” senkik, akik fingtak kettőt a képernyőn, s ettől azt hiszik, amit hisznek. Totális értékeltolódás következett be, a magyar kultúra módszeres lerombolása.

Én Pauditsra csak jóérzéssel tudok gondolni. Tehetsége vitathatatlan, stílusa egyedi. A magánélete meg csak a jelenlegi szomorú helyzetből kifolyólag érdekel.

S ezek után ugyan mire számíthat a vidéken élő művész, aki országos ismertségről még csak nem is álmodhat? Félretenni pedig a vidéken honos alacsony gázsik mellett lehetetlen. Sajnos egyre kevésbé élhető hely lett ez a Magyarország.