A bűvös kocka
A Rubik kocka első verziója, ami még csak 2x2x2-es verziójú volt 1974 tavaszán született,
de akkori technikai megoldhatatlansága miatt félretették. Szinte adta magát a tökéletes verzió a 3x3x3-as amit mai is ismerünk. 1975. január 30.-án adta be Rubik Ernő a szabadalmat, s ezzel elindult a Bűvös kocka világhódító útja.
Persze ahogy az itthon lenni szokott, -a gömbölyűt viszik, a szögleteset gurítják- ez az út kezdetben igen rögösnek bizonyult. Hosszas huzavona után végül 1980-ban vált világtermékké, s innentől nevezzük Rubik-kockának.
1980-ban Magyarországon 1 millió darab fogyott el belőle.
Az első világversenyt 1982-ben mi rendeztük.
A kirakási világrekordot Mats Valk tartja 5,55 másodperccel.
A „vakonkirakás” rekordere a magyar Endrey Marcell, aki 26,36 másodperc alatt végez a problémával.
A kockával komoly matematikusok is foglalkoztak. A variációs lehetőségek száma negyvenhárom-kvadrillió-kétszázötvenkéttrillió-hárombillió-kétszázhetvennégymilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer (4,3×10:19) de 20 forgatásból mindig kirakható. Kivételt képezek én, akinek még eddig csak egyetlen oldal kirakása sikerült, viszont jómagam sokkal sokoldalúbb vagyok egy Rubik-kockánál.
A kocka bekerült a művészetek világába is. Múzeumi tárgy lett, de használják a képzőművészek is. Pete Fecteau amerikai grafikusnak jött a nagy ötlete, hogy felhasználva a kockákat, annak színeit, képeket alkosson. Első modelljéül a híres fekete polgárjogi mozgalmak élharcosát választotta, Martin Luther Kinget, s a képnek a Nagy Álom címet adta az 1963-as „Whasingtoni Menetelésen” elhangzott „Van egy álmom...” kezdetű beszédére asszociálva.
A kép 4242 db Rubik-kockából áll, mérete: 5,8x2,6x0,57 méter - súlya: 454 kilogramm. 40 óra alatt készült el és a kiállítás helyszínén heten 5 és fél óra alatt rakták össze.
de akkori technikai megoldhatatlansága miatt félretették. Szinte adta magát a tökéletes verzió a 3x3x3-as amit mai is ismerünk. 1975. január 30.-án adta be Rubik Ernő a szabadalmat, s ezzel elindult a Bűvös kocka világhódító útja.
Persze ahogy az itthon lenni szokott, -a gömbölyűt viszik, a szögleteset gurítják- ez az út kezdetben igen rögösnek bizonyult. Hosszas huzavona után végül 1980-ban vált világtermékké, s innentől nevezzük Rubik-kockának.
1980-ban Magyarországon 1 millió darab fogyott el belőle.
Az első világversenyt 1982-ben mi rendeztük.
A kirakási világrekordot Mats Valk tartja 5,55 másodperccel.
A „vakonkirakás” rekordere a magyar Endrey Marcell, aki 26,36 másodperc alatt végez a problémával.
A kockával komoly matematikusok is foglalkoztak. A variációs lehetőségek száma negyvenhárom-kvadrillió-kétszázötvenkéttrillió-hárombillió-kétszázhetvennégymilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer (4,3×10:19) de 20 forgatásból mindig kirakható. Kivételt képezek én, akinek még eddig csak egyetlen oldal kirakása sikerült, viszont jómagam sokkal sokoldalúbb vagyok egy Rubik-kockánál.
A kocka bekerült a művészetek világába is. Múzeumi tárgy lett, de használják a képzőművészek is. Pete Fecteau amerikai grafikusnak jött a nagy ötlete, hogy felhasználva a kockákat, annak színeit, képeket alkosson. Első modelljéül a híres fekete polgárjogi mozgalmak élharcosát választotta, Martin Luther Kinget, s a képnek a Nagy Álom címet adta az 1963-as „Whasingtoni Menetelésen” elhangzott „Van egy álmom...” kezdetű beszédére asszociálva.
A kép 4242 db Rubik-kockából áll, mérete: 5,8x2,6x0,57 méter - súlya: 454 kilogramm. 40 óra alatt készült el és a kiállítás helyszínén heten 5 és fél óra alatt rakták össze.
Megjegyzések