Döglégy a mézen
Aki egy kicsit is hajlamos az áttételes gondolkodásra, vagyis képes kilépni a faék egyszerűségű világszemléletből, az enyhe homlokráncolással fogadhatja az Európai Unió újabban terítékre került törvénymódosításait.
Furcsa mód egyszerre kettő is érint minket magyarokat.
Az egyik tervezet harcot indít az Európában nem őshonos növényfajok -hivatalosan: „Európában idegenhonos özönfajok”- ellen, bár -a rémhírekkel ellentétben- még kifejezetten nem nevesíti azokat.
A másik törvénytervezet -melyet már el is fogadtak- a mézről szól, melyben véglegesítik, hogy a virágpor a méznek nem összetevője, hanem természetes alkotóeleme.
„Na és, akkor mi van? Nem tökmindegy?” - kérdezhetné a papucsállatka sejtállományával megegyező számú agysejttel rendelkező.
Nem. Nem tökmindegy. Ugyanis az EU-ban gyártott, forgalmazott élelmiszerek esetében szigorúan fel kell tüntetni a GMO összetevőket, ami a génmanipulált növényektől származó anyagokat jelenti - melyek élettani hatásai ismeretlenek. Viszont, ha a virágpor nem összetevő, hanem alkotóelem, akkor ezután olyan méz kerülhet a boltokba, ami bármiből készülhet. Magyarán mondva: jöhet ismét a szemét, mert nekünk az is jó. Na és hogyan lehet elérni, hogy a „magyar pógár” csak a szemetet vegye? El kell tüntetni a polcokról a magyar mézet. A magyar méztermelés zöme akácméz. Az akácfa micsoda? Na? Na? Európában idegenhonos özönfaj.
Tehát rakjuk már össze a két hírt és -aki képes rá- gondolkodjon el az összefüggéseken. Áttételesen ezért száll rá az eu-döglégy a magyar mézre. (?)
Adalék, de nem a mézhez:
Az Európai kontinens akácmézforgalmának 70%-át Magyarország adja. Ez tavaly 22 ezer tonna elsőosztályú virágméz volt.
Nyilván van egy befektetési érdekcsoport, aki a nyakunkba akarja sózni a szemetét. Ha ügyesek, akkor már itthon is megkenték a megfelelő minisztériumok megfelelő akárkisenkijeit, akik majd törvényt alkotnak az akác és a kiváló magyar méz ellen. Ez lesz a mi akácos utunk a keserű mézhez. Hacsak... Hacsak!
Furcsa mód egyszerre kettő is érint minket magyarokat.
Az egyik tervezet harcot indít az Európában nem őshonos növényfajok -hivatalosan: „Európában idegenhonos özönfajok”- ellen, bár -a rémhírekkel ellentétben- még kifejezetten nem nevesíti azokat.
A másik törvénytervezet -melyet már el is fogadtak- a mézről szól, melyben véglegesítik, hogy a virágpor a méznek nem összetevője, hanem természetes alkotóeleme.
„Na és, akkor mi van? Nem tökmindegy?” - kérdezhetné a papucsállatka sejtállományával megegyező számú agysejttel rendelkező.
Nem. Nem tökmindegy. Ugyanis az EU-ban gyártott, forgalmazott élelmiszerek esetében szigorúan fel kell tüntetni a GMO összetevőket, ami a génmanipulált növényektől származó anyagokat jelenti - melyek élettani hatásai ismeretlenek. Viszont, ha a virágpor nem összetevő, hanem alkotóelem, akkor ezután olyan méz kerülhet a boltokba, ami bármiből készülhet. Magyarán mondva: jöhet ismét a szemét, mert nekünk az is jó. Na és hogyan lehet elérni, hogy a „magyar pógár” csak a szemetet vegye? El kell tüntetni a polcokról a magyar mézet. A magyar méztermelés zöme akácméz. Az akácfa micsoda? Na? Na? Európában idegenhonos özönfaj.
Tehát rakjuk már össze a két hírt és -aki képes rá- gondolkodjon el az összefüggéseken. Áttételesen ezért száll rá az eu-döglégy a magyar mézre. (?)
Adalék, de nem a mézhez:
Az Európai kontinens akácmézforgalmának 70%-át Magyarország adja. Ez tavaly 22 ezer tonna elsőosztályú virágméz volt.
Nyilván van egy befektetési érdekcsoport, aki a nyakunkba akarja sózni a szemetét. Ha ügyesek, akkor már itthon is megkenték a megfelelő minisztériumok megfelelő akárkisenkijeit, akik majd törvényt alkotnak az akác és a kiváló magyar méz ellen. Ez lesz a mi akácos utunk a keserű mézhez. Hacsak... Hacsak!
Megjegyzések