Kosárlabda sztori
Tudja valaki, hogy kicsoda James Naismith? Hm? Nem ismerős?
Pedig egy mindenki számára ismert, s talán szeretett sportág kitalálója volt. Ez a sport -melyet magam is szívesen űztem valaha- a kosárlabda. James barátunk épp a mai nap, november 6-án az 1861-es esztendőben látta meg a napvilágot Kanada ege alatt.
A felnőtt korára az USA-ban tanító Testnevelés és kémia szakos professzor, az unalmas dolgozatírások alatt papírgombócokat dobált a szemeteskosárba. Mikor szünetben kiment, a tanítványai tették ugyanezt. Ezt meglátva, a fejében megszületett a ragyogó ötlet: kosárlabda! Bár a kifejezést később egy diák találta ki.
A sportág eredeti szabályait 1891-ben vetette papírra, s e szabályzatnak bizonyos részei azóta is változatlanok.
1. A játékot gömbölyű labdával, kézzel kell játszani.
2. A labdával nem szabad szaladgálni.
3. A durva érintkezés tilos.
4. A pályán történő mozgás nem korlátozható.
5. A labdát egy vízszintesen, a játékosoknál magasabb helyen elhelyezett kapuba kell eljuttatni.
Ez a kapu végül egy fából készült gyümölcstartó lett, melyet az iskola tornatermének erkélyére erősítettek. A magassága pontosan rögzítve volt: 3,05 méter. Ugyanez a magasság ma is.
Az első házi mérkőzés 1891. december 21-én volt, és az iskola portása kapta a megtisztelő feladatot, hogy a kosárba került labdát egy létra segítségével onnan kiemelje és visszajuttassa a játékosokhoz. Erre mindössze egyszer volt szükség, ugyanis egyetlen dobás került csak a kosárba.
A következő év januárjában jelent meg a Triangle magazinban a játék leírása, s ez elindította a kosárlabda lázat. 1936-ban már olimpiai sportágként űzték.
Azóta több szervezet is saját rendszert dolgozott ki, mely mégis arra az alapszabályra épül, melyet Dr James Naismith dolgozott ki.
Pedig egy mindenki számára ismert, s talán szeretett sportág kitalálója volt. Ez a sport -melyet magam is szívesen űztem valaha- a kosárlabda. James barátunk épp a mai nap, november 6-án az 1861-es esztendőben látta meg a napvilágot Kanada ege alatt.
A felnőtt korára az USA-ban tanító Testnevelés és kémia szakos professzor, az unalmas dolgozatírások alatt papírgombócokat dobált a szemeteskosárba. Mikor szünetben kiment, a tanítványai tették ugyanezt. Ezt meglátva, a fejében megszületett a ragyogó ötlet: kosárlabda! Bár a kifejezést később egy diák találta ki.
A sportág eredeti szabályait 1891-ben vetette papírra, s e szabályzatnak bizonyos részei azóta is változatlanok.
1. A játékot gömbölyű labdával, kézzel kell játszani.
2. A labdával nem szabad szaladgálni.
3. A durva érintkezés tilos.
4. A pályán történő mozgás nem korlátozható.
5. A labdát egy vízszintesen, a játékosoknál magasabb helyen elhelyezett kapuba kell eljuttatni.
Ez a kapu végül egy fából készült gyümölcstartó lett, melyet az iskola tornatermének erkélyére erősítettek. A magassága pontosan rögzítve volt: 3,05 méter. Ugyanez a magasság ma is.
Az első házi mérkőzés 1891. december 21-én volt, és az iskola portása kapta a megtisztelő feladatot, hogy a kosárba került labdát egy létra segítségével onnan kiemelje és visszajuttassa a játékosokhoz. Erre mindössze egyszer volt szükség, ugyanis egyetlen dobás került csak a kosárba.
A következő év januárjában jelent meg a Triangle magazinban a játék leírása, s ez elindította a kosárlabda lázat. 1936-ban már olimpiai sportágként űzték.
Azóta több szervezet is saját rendszert dolgozott ki, mely mégis arra az alapszabályra épül, melyet Dr James Naismith dolgozott ki.
Megjegyzések