Mitchum
A kis Robert nagyon rosszcsont fiúcska volt. Igazi tréfacsináló és minden lében kanál.
Ki is csapták néhány iskolából! Az anyukája elküldte a nagyszülőkhöz, de ők sem bírtak vele. A nővérével New Yorkba költözött, de miután az ottani középiskolától is eltanácsolták, amiért összeverekedett a tanárával, inkább csavargónak állt. Tehervagonokra kapaszkodott fel, s így utazta be Amerikát. Kalandozása során ismerte meg a szintén tinédzser Dorothy Spence-t, aki később a felesége lett. Amikor elcsípték, még nem volt nagykorú, de komoly büntetés várt rá. Az ítéletet nem várta meg, inkább elszökött.
Long Beachen egyesült a család. Az ifjú Robert különféle munkákat vállalt, közben feleségül vette Dorothyt és összehoztak három gyereket. Az egyik helyi színházban kezdett dolgozni, mint kellékes, de kisebb szerepekben is feltűnt. Aztán a filmgyárban lett statiszta. Mervyn LeRoy rendező meglátta benne a későbbi nagy sztárt és beajánlotta ide-oda.
Nem sok értelme lenne felsorolnom azt a rengeteg filmet, amiben szerepet kapott, legyen elég annyi, hogy a korszak különleges stílusa, a film noir kiemelkedő filmszínésze lett. Persze az álomgyárban sem tagadta meg önmagát - voltak mélypontok, amiket aztán sikerek követtek.
A csillogó időszakból csupán egy filmet ragadnék ki. A vadász éjszakája nem kiemelkedő, de különleges alkotás. A rendezője egy másik színész, a kiváló Oscar -díjas művész, Charles Laughton. Robert Mitchum, mert Róla van szó, remek alakítása, a rendezés és az operatőr triója - különleges alkotást produkált. Természetesen ehhez a kollégák tehetsége is kellett.
Mitchum aztán kicsit elkalandozott a westernek világába, de igazából megmaradt a fekete-fehér noir filmek sztárjának.
A filmezés mellett a zene is érdekelte. Zene- és dalszerzőként, mesteri előadóként is meghódította a közönséget.
Számtalan bűnügyi tv filmben szerepelt, s bár többször bejelentette visszavonulását 1992-ig aktív maradt. 1997-ben vállalt utoljára szerepet. A történet egyetlen szereplője Ő maga volt, rendezője pedig egy sokak által ismert figura, a halál.
Ki is csapták néhány iskolából! Az anyukája elküldte a nagyszülőkhöz, de ők sem bírtak vele. A nővérével New Yorkba költözött, de miután az ottani középiskolától is eltanácsolták, amiért összeverekedett a tanárával, inkább csavargónak állt. Tehervagonokra kapaszkodott fel, s így utazta be Amerikát. Kalandozása során ismerte meg a szintén tinédzser Dorothy Spence-t, aki később a felesége lett. Amikor elcsípték, még nem volt nagykorú, de komoly büntetés várt rá. Az ítéletet nem várta meg, inkább elszökött.
Long Beachen egyesült a család. Az ifjú Robert különféle munkákat vállalt, közben feleségül vette Dorothyt és összehoztak három gyereket. Az egyik helyi színházban kezdett dolgozni, mint kellékes, de kisebb szerepekben is feltűnt. Aztán a filmgyárban lett statiszta. Mervyn LeRoy rendező meglátta benne a későbbi nagy sztárt és beajánlotta ide-oda.
Nem sok értelme lenne felsorolnom azt a rengeteg filmet, amiben szerepet kapott, legyen elég annyi, hogy a korszak különleges stílusa, a film noir kiemelkedő filmszínésze lett. Persze az álomgyárban sem tagadta meg önmagát - voltak mélypontok, amiket aztán sikerek követtek.
A csillogó időszakból csupán egy filmet ragadnék ki. A vadász éjszakája nem kiemelkedő, de különleges alkotás. A rendezője egy másik színész, a kiváló Oscar -díjas művész, Charles Laughton. Robert Mitchum, mert Róla van szó, remek alakítása, a rendezés és az operatőr triója - különleges alkotást produkált. Természetesen ehhez a kollégák tehetsége is kellett.
Mitchum aztán kicsit elkalandozott a westernek világába, de igazából megmaradt a fekete-fehér noir filmek sztárjának.
A filmezés mellett a zene is érdekelte. Zene- és dalszerzőként, mesteri előadóként is meghódította a közönséget.
Számtalan bűnügyi tv filmben szerepelt, s bár többször bejelentette visszavonulását 1992-ig aktív maradt. 1997-ben vállalt utoljára szerepet. A történet egyetlen szereplője Ő maga volt, rendezője pedig egy sokak által ismert figura, a halál.
Megjegyzések