Napoleon
Bonaparte Napóleon sosem járt Szent Ilona-szigetén, s nem ott érte a halál 1821. május 5-én.
Verdun közelében terül el Baleicourt nevű falucska. A település lakóit jegyző könyvbe Eugene Robeaud neve mellé azt írták: "Meghalt 1821. május 5-én, Szent Ilona - szigetén, angol földön. Nem különös?
Eugene Robeaud a harmadik voltigeur ezred közkatonája volt. Egyik nap azt a parancsot kapta, hogy induljon Párizsba és jelentkezzen magánál Joseph Fouché rendőrminiszternél. Szegény kis katona igencsak megijedt. Mi akarhatnak tőle? Néhány nap múlva azonban fény derült a titokra.
Az ezredben Robeaud beceneve a "kis káplár" volt, mely néven Napóleont hívták, még fiatal katona korában. Robeaud megszólalásig hasonlított a császárra, ezért volt a becenév, s ezért rendelték fel Párizsba is. A rendőrminiszter arra használta a katonát, hogy amikor a nagy Bonaparténak más dolga akadt (például egy hölgy hálószobájában ), akkor a császár helyett Robeaud-ot mutogatták az ünneplő tömegnek. A későbbi korokban sem volt ez másképp. A "nagy embereknek" mindig kerítettek egy vagy több dublőrt, akik -adott esetben- feláldozhatóak voltak.
Amikor I. Napoleon 1815. június 18-án a waterlooi csatában vereséget szenvedett, a győztes hatalmak az Atlanti-óceán egyik déli szigetére, Szent Ilonára száműzték. Ám a francia hadvezetés pontosan tudta, hogy a Bellerophon nevű hajó fedélzetére nem az eredeti Bonaparte Napoleon lépett, hanem a harmadik voltigeur ezred közkatonája, Eugene Robeaud.
Később előkerült egy jelentés Baleicourt falucska jegyzőjétől, melyben közli a hatóságokkal, hogy Eugene Robeaud-nak 1815-ben nyoma veszett. Furcsa egyezés...
A különös történet hitelességét megerősíti a schönbrunni palota főfelügyelőjének , Arnstein Károly Frigyes fennmaradt naplója is. A kastélyban őrizték Napóleon fiát, a reichstadti herceget. A naplóbejegyzés szerint 1823. szeptemberének elején egy idegen jutott be a kastély belső kertjébe. Az őrök azonban észrevették és megsebesítették. A sebesült férfi csak annyit kért, vigyék a reichstadti herceghez, a fiához. De az erősen vérző férfiút inkább egy titkos helyre szállították.
Később egy Geoffrey Goldsmith nevű amerikai kutató egy érdekes dologra hívta fel a figyelmet. Megvizsgálta Napóleon saját kézzel írt leveleit, feljegyzéseit. Arra lett figyelmes, hogy a száműzetés előtti időszakból származó kézírás teljes mértékben eltér a Szent Ilona-szigetén keletkezett írástól. Lám, ez is azt bizonyítja, hogy Bonaparte Napóleon sosem járt Szent Ilona-szigetén.
Ámde.
Van itt egy kis bibi. Ebből az egészből szinte semmi sem igaz. Bár Eugene Robeaud valóban létezett, s harcolt is Napóleon seregében, de hogy mikor és hol lelte halálát, arról nincs hiteles adat. A falucska anyakönyvébe utólag írták be a láthatólag durván javított dátumot.
A schönbrunni palotának soha nem volt Arnstein Károly Frigyes nevű alkalmazottja, tehát naplója sem létezhetett. Ahogy nem lelni nyomát Geoffrey Goldsmith kutatónak sem. De a többi stimmel! Vagyis ügyesen vegyítsük a valóságot némi fantáziával, s csodálatosan színes sztorit kapunk.
1769. augusztus 15-én született a korzikai Ajaccioban Bonaparte Napoleon.
Verdun közelében terül el Baleicourt nevű falucska. A település lakóit jegyző könyvbe Eugene Robeaud neve mellé azt írták: "Meghalt 1821. május 5-én, Szent Ilona - szigetén, angol földön. Nem különös?
Eugene Robeaud a harmadik voltigeur ezred közkatonája volt. Egyik nap azt a parancsot kapta, hogy induljon Párizsba és jelentkezzen magánál Joseph Fouché rendőrminiszternél. Szegény kis katona igencsak megijedt. Mi akarhatnak tőle? Néhány nap múlva azonban fény derült a titokra.
Az ezredben Robeaud beceneve a "kis káplár" volt, mely néven Napóleont hívták, még fiatal katona korában. Robeaud megszólalásig hasonlított a császárra, ezért volt a becenév, s ezért rendelték fel Párizsba is. A rendőrminiszter arra használta a katonát, hogy amikor a nagy Bonaparténak más dolga akadt (például egy hölgy hálószobájában ), akkor a császár helyett Robeaud-ot mutogatták az ünneplő tömegnek. A későbbi korokban sem volt ez másképp. A "nagy embereknek" mindig kerítettek egy vagy több dublőrt, akik -adott esetben- feláldozhatóak voltak.
Amikor I. Napoleon 1815. június 18-án a waterlooi csatában vereséget szenvedett, a győztes hatalmak az Atlanti-óceán egyik déli szigetére, Szent Ilonára száműzték. Ám a francia hadvezetés pontosan tudta, hogy a Bellerophon nevű hajó fedélzetére nem az eredeti Bonaparte Napoleon lépett, hanem a harmadik voltigeur ezred közkatonája, Eugene Robeaud.
Később előkerült egy jelentés Baleicourt falucska jegyzőjétől, melyben közli a hatóságokkal, hogy Eugene Robeaud-nak 1815-ben nyoma veszett. Furcsa egyezés...
A különös történet hitelességét megerősíti a schönbrunni palota főfelügyelőjének , Arnstein Károly Frigyes fennmaradt naplója is. A kastélyban őrizték Napóleon fiát, a reichstadti herceget. A naplóbejegyzés szerint 1823. szeptemberének elején egy idegen jutott be a kastély belső kertjébe. Az őrök azonban észrevették és megsebesítették. A sebesült férfi csak annyit kért, vigyék a reichstadti herceghez, a fiához. De az erősen vérző férfiút inkább egy titkos helyre szállították.
Később egy Geoffrey Goldsmith nevű amerikai kutató egy érdekes dologra hívta fel a figyelmet. Megvizsgálta Napóleon saját kézzel írt leveleit, feljegyzéseit. Arra lett figyelmes, hogy a száműzetés előtti időszakból származó kézírás teljes mértékben eltér a Szent Ilona-szigetén keletkezett írástól. Lám, ez is azt bizonyítja, hogy Bonaparte Napóleon sosem járt Szent Ilona-szigetén.
Ámde.
Van itt egy kis bibi. Ebből az egészből szinte semmi sem igaz. Bár Eugene Robeaud valóban létezett, s harcolt is Napóleon seregében, de hogy mikor és hol lelte halálát, arról nincs hiteles adat. A falucska anyakönyvébe utólag írták be a láthatólag durván javított dátumot.
A schönbrunni palotának soha nem volt Arnstein Károly Frigyes nevű alkalmazottja, tehát naplója sem létezhetett. Ahogy nem lelni nyomát Geoffrey Goldsmith kutatónak sem. De a többi stimmel! Vagyis ügyesen vegyítsük a valóságot némi fantáziával, s csodálatosan színes sztorit kapunk.
1769. augusztus 15-én született a korzikai Ajaccioban Bonaparte Napoleon.
Megjegyzések