Nobel-díj no1
A Nobel-díjat -bármennyire is furcsa és hihetetlen- Alfred Bernhard Nobel, svéd tudós alapította. ;)
1895. november 27-én keltezett végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból részesülhessenek a kémia, fizika, orvostudomány, közgazdaságtan és az irodalom legjobbjai. Az aranyplecsnivel járó summa mára kábé 300 millió Forintocskává duzzadt.
Ezen kívül kiadnak egy béke Nobel-díjat is, bár ez utóbbit időnként nagyon nem az kapja, aki megérdemelné, sőt.
A díjazottat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia választja ki, kivéve a béke Nobel-díjas személyét, mert erről egy külön bizottság dönt.
Szerencsére akad magyar Nobel-díjas is, legalább egy tucat. Közöttük a leghíresebbek Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre.
Nobel-díjakat először csak az alapító halála után öt évvel, 1910. december 10-én adtak át. Ennek az volt az oka, hogy sem a svéd tudományos köröknek, sem a királynak nem tetszett a díj nemzetközi volta. Szerették volna a díjat kisajátítani, s csak svédeknek adni. De Alfred világpolgár volt, s úgy gondolta, a tudomány nem állhat meg országhatárok előtt.
Az első alkalommal a díjátadó ünnepség helyszíne Stockholmban a Királyi Koncertterem volt, ahol a díjazottak a 200 gramm súlyú, 66 milliméter átmérőjű arany emlékérmet, valamint a pénzdíjat tanúsító okiratot, diplomát magától a svéd királytól vehették át. A diplomák színe kifejezte a hozzájuk tartozó tudományágat is. A fizikai díjasok esetében kék, a kémiai és orvostudományi esetében vörös, a közgazdaságtudományé barna, az irodalmiét pedig a készítője választhatta meg.
Az első díjátadást bankett követte, melyet a stockholmi Grand Hôtel-ben tartottak egy ötfogásos vacsora elfogyasztásával. Ma már a városháza dísztermében rendezik. Ez az ún. „Kék Terem”, mely nem is kék, hanem téglavörös. Eredetileg kék lett volna, de a tervezőnek annyira tetszettek a téglák eredeti színei, hogy nem engedte bevakolni őket. A tánci-tánci részét a szomszédos Aranyteremben rendezik, s ismerve a svédek derék alkoholfogyasztói kapacitását, a végére rendesen felöntenek a garatra. Egészségükre!
Az első díjátadáson 1901. december 10-én Nobel-díjat vett át:
Fizikai: Wilhelm Conrad Röntgen
Kémiai: Jacobus Henricus van ’t Hoff
Orvosi: Emil von Behring
Irodalmi: Sully Prudhomme
Béke: Jean Henri Dunant, Frédéric Passy
Az idei, 2019-es díjazottak:
Fizikai: James Peebles, Michel Mayor, Didier Queloz
Kémiai: John Goodenough, Stanley Whittingham, Josino Akira
Orvosi: William Kaelin, Gregg Semenza, Peter Ratcliffe
Irodalmi: Olga Tokarczuk (2018-as, de idén adták át), Peter Handke
Béke: Abij Ahmed
1895. november 27-én keltezett végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból részesülhessenek a kémia, fizika, orvostudomány, közgazdaságtan és az irodalom legjobbjai. Az aranyplecsnivel járó summa mára kábé 300 millió Forintocskává duzzadt.
Ezen kívül kiadnak egy béke Nobel-díjat is, bár ez utóbbit időnként nagyon nem az kapja, aki megérdemelné, sőt.
A díjazottat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia választja ki, kivéve a béke Nobel-díjas személyét, mert erről egy külön bizottság dönt.
Szerencsére akad magyar Nobel-díjas is, legalább egy tucat. Közöttük a leghíresebbek Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre.
Nobel-díjakat először csak az alapító halála után öt évvel, 1910. december 10-én adtak át. Ennek az volt az oka, hogy sem a svéd tudományos köröknek, sem a királynak nem tetszett a díj nemzetközi volta. Szerették volna a díjat kisajátítani, s csak svédeknek adni. De Alfred világpolgár volt, s úgy gondolta, a tudomány nem állhat meg országhatárok előtt.
Az első alkalommal a díjátadó ünnepség helyszíne Stockholmban a Királyi Koncertterem volt, ahol a díjazottak a 200 gramm súlyú, 66 milliméter átmérőjű arany emlékérmet, valamint a pénzdíjat tanúsító okiratot, diplomát magától a svéd királytól vehették át. A diplomák színe kifejezte a hozzájuk tartozó tudományágat is. A fizikai díjasok esetében kék, a kémiai és orvostudományi esetében vörös, a közgazdaságtudományé barna, az irodalmiét pedig a készítője választhatta meg.
Az első díjátadást bankett követte, melyet a stockholmi Grand Hôtel-ben tartottak egy ötfogásos vacsora elfogyasztásával. Ma már a városháza dísztermében rendezik. Ez az ún. „Kék Terem”, mely nem is kék, hanem téglavörös. Eredetileg kék lett volna, de a tervezőnek annyira tetszettek a téglák eredeti színei, hogy nem engedte bevakolni őket. A tánci-tánci részét a szomszédos Aranyteremben rendezik, s ismerve a svédek derék alkoholfogyasztói kapacitását, a végére rendesen felöntenek a garatra. Egészségükre!
Az első díjátadáson 1901. december 10-én Nobel-díjat vett át:
Fizikai: Wilhelm Conrad Röntgen
Kémiai: Jacobus Henricus van ’t Hoff
Orvosi: Emil von Behring
Irodalmi: Sully Prudhomme
Béke: Jean Henri Dunant, Frédéric Passy
Az idei, 2019-es díjazottak:
Fizikai: James Peebles, Michel Mayor, Didier Queloz
Kémiai: John Goodenough, Stanley Whittingham, Josino Akira
Orvosi: William Kaelin, Gregg Semenza, Peter Ratcliffe
Irodalmi: Olga Tokarczuk (2018-as, de idén adták át), Peter Handke
Béke: Abij Ahmed
Megjegyzések