Öngól, avagy a Nagytestvér tényleg figyel(mes)

Most aztán fura egy helyzetbe kerültem. Olyan ez, mint amikor a csatár a saját kapujába talál be.


Szóval történt jó pár napja, hogy a Google fotótáramba belépve a nagy semmit láttam, vagyis szürke négyszögeket. Az albumnézet se volt sokkal jobb.



Persze írtam a cégnek, néhányszor, sokszor - naponta. Nem is vártam, hogy reagálnak. Ugyan mit érdekli őket, hogy én, a kis senki, látom-e a képeimet vagy nem. Kicsit elkámpicsorodtam, majd nekiláttam alternatívákat keresni.

Először rákerestem magára a Google-re, annak történetére, majd virtuális tollat ragadtam és megírtam tapasztalataimat. Nem teljesen, de idézem:

Hivatalosan a Google-nek két apja van. Egy orosz és egy amerikai. Ugyanarra az amerikai egyetemre jártak és ez az egész internetes keresősdi-ötlet ott született meg a Stanfordon. Az alapokat a kollégiumi szobájukban ötlötték ki, s 1996-ban ugyanitt született meg a BackRub, ami teljes mértékben a mai Google kereső őse.



Ez egyébként a „googol” matematikai kifejezés tévesen lejegyzett verziója. Az eredeti azt jelenti, hogy egy 1-es ami után 100 db nulla áll. Larry Page és Sergey Brin, -mert ők az alapítók- igen hamar összeszedtek annyi pénzt, hogy Sergey későbbi feleségének családja által felkínált garázsban, 1998-ban megalapítsák a Google céget. Innen nőtte ki magát a mostani birodalom. Adott volt két tehetséges matematikus és egy remek ötlet. No meg az az időszak, amikor az 1993-ban indult Internet olyan nagyra növekedett, hogy az addigi keresők már nem boldogultak a hatalmas adathalmazzal. A megfelelő családokba születtek, jókor voltak jó helyen.


Jelenleg a világ leggazdagabbjai között a negyvenes kategóriában a 17. helyen állnak. Úgy tartják, hogy a nagy vagyon ellenére szerények maradtak. A mindenfélével telezsúfolt garázsos időszakból megőrizték a sokszínűséget, s hogy a mai Google irodák mindegyikében van pingpong asztal. Persze nyilván ez csak egy arculati reklám, de ötletnek jó.

Mindez egyáltalán nem sikerülhetett volna nekik, ha 1989-ben Tim Berners-Lee és Robert Cailliau ki nem fejlesztik a World Wide Web-et, vagyis a világhálót, melynek nyilvános indulása csupán 27 éve, 1993. április 30-án történt. Huh, de jó, hogy megcsinálták!





Szóval a Google köszöni szépen, még jól van. Bár már akadnak itt-ott komolyabb kihívói is. Az egyelőre csak kínai nyelven „beszélő” BAIDU, mely keleten uralja a piacot, -ezért is szeretne a Google betörni oda-, vagy az orosz YANDEX, mely minimális angol tudással is tökéletes alternatíva és „családját” mobilon is feltétlenül érdemes kipróbálni; vagy a fiatalos, s egyre fejlődő: "Gyerünk, kacsa!” vagyis a DuckDuckGo kereső. 



Szóval „Siess gugli, nem jut neked nudli!” Ráadásul az EB 2017-ben csaknem 7 milliárd eurós bírságot szabott ki rá. Azért ezt biztos megérezte egy kicsit. No de mindegy. Engem ez nem is igazán izgat. Csak annyi igényem lenne a Google-el szemben, hogy a fotóimat újra láthassam, s a Youtube videóimat ne tiltogassák le csak azért, mert valakinek a zenéjéből pár másodpercet felhasználtam. Nem okoztam kárt, s számomra anyagi bevételt sem hozott. Csak a filmekben szereplő gyerekeket és rokonaikat szomorították el ezzel. Bezzeg a pornó, az erőszakos uszítás és a töménytelen, ostoba reklámcunami, mely főleg a fiatalok rétegét célozza meg - az mindig zöld utat kap. Érdekes szelektálás. De hát ugye tudjuk... 


E fenti sorokat tegnap "vetettem papírra", ma megosztottam a kis kék "f" betűsön, erre estére mit látok...



Visszajöttek a képeim. Hm... Most mit is mondhatnék... Inkább semmit. Köszönöm, Larry, köszönöm, Sergey.

Úgy tűnik mégis figyel a Nagytesó.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon