Midsommer night's - avagy: Szentiván éjszakája
Aki szerencsés, ma éjjel megláthatja Titániát, a tündérkirálynőt, aki teljes udvartartásával ünnepli a fény, a nyár születését. Hiszen egy óra múlva beköszönt a varázslatos Szentiván éjszakája.
Ezen az éjen bármi megtörténhet. Ilyenkor a rontás lehull, a gonosz elrejtezik, s a lélek lehetőséget kap az ősi szellemekkel való találkozásra, akik útmutatást adnak és hasznos tanácsokkal látják el az utazót. Aki ma éjjel a tűzben sült almából eszik, azon egy esztendeig nem fog az átok, s betegségnek sem lesz rajta hatalma.
Ezt a kereszténység előtti ünnepet kapcsolták össze Keresztelő Szent János születésével. De pusztító igyekezetük ellenére az ősi szokások megmaradtak, s bizony sok helyen gyújtanak tisztító máglyatüzeket Finnországtól Görögországig. Mi se legyünk restek, hiszen ősi ünnepe ez a magyarnak. Ha másképp nem is, de égjen legalább egy gyertyaláng ma éjszaka.
“Tüzét megrakoljuk, négy szögre rakoljuk,
egyik szögén ülnek szép öreg emberek,
másik szögén ülnek szép öreg asszonyok,
harmadikán ülnek szép ifjú legények,
negyedikén ülnek szép hajadon lányok.”
Mikor készen lett, egy leányka háromszor vízzel körbejárta, s úgy szentelte meg. Utána egy legény tette ugyanezt tűzzel, s meggyújtotta. Körbetáncolták, és a legények égő seprűket dobáltak a csillagoktól szikrázó ég felé. A lehullott parazsat eltaposták, hogy lábuk soha ki ne sebesedjék. Nem volt ebben semmi hókuszpókusz csak őszinte hit az ősi istenekben, akik szerettek minket, mert Ők a miénk voltak, s mi az Övék.
Ezen az éjen bármi megtörténhet. Ilyenkor a rontás lehull, a gonosz elrejtezik, s a lélek lehetőséget kap az ősi szellemekkel való találkozásra, akik útmutatást adnak és hasznos tanácsokkal látják el az utazót. Aki ma éjjel a tűzben sült almából eszik, azon egy esztendeig nem fog az átok, s betegségnek sem lesz rajta hatalma.
Ezt a kereszténység előtti ünnepet kapcsolták össze Keresztelő Szent János születésével. De pusztító igyekezetük ellenére az ősi szokások megmaradtak, s bizony sok helyen gyújtanak tisztító máglyatüzeket Finnországtól Görögországig. Mi se legyünk restek, hiszen ősi ünnepe ez a magyarnak. Ha másképp nem is, de égjen legalább egy gyertyaláng ma éjszaka.
“Tüzét megrakoljuk, négy szögre rakoljuk,
egyik szögén ülnek szép öreg emberek,
másik szögén ülnek szép öreg asszonyok,
harmadikán ülnek szép ifjú legények,
negyedikén ülnek szép hajadon lányok.”
Mikor készen lett, egy leányka háromszor vízzel körbejárta, s úgy szentelte meg. Utána egy legény tette ugyanezt tűzzel, s meggyújtotta. Körbetáncolták, és a legények égő seprűket dobáltak a csillagoktól szikrázó ég felé. A lehullott parazsat eltaposták, hogy lábuk soha ki ne sebesedjék. Nem volt ebben semmi hókuszpókusz csak őszinte hit az ősi istenekben, akik szerettek minket, mert Ők a miénk voltak, s mi az Övék.
Megjegyzések