Majdnem az első magyar vasútvonal

George Stephenson építette meg az első olyan gőzmozdonyt, mely képes volt Stockton és Darlington között nagyobb teher és utasforgalmat lebonyolítani. Ennek indulása 1825. szeptember 27-én történt, s a Locomotion gőzös 33 vasúti kocsit húzott maga után, átlagosan 24 kilométeres óránkénti sebességgel „száguldva”.

Itthon sem tétlenkedtek azok, akik fantáziát láttak a vasútban. Nem sok idő kellett hozzá, hogy Pest és Vác között megépüljön az első, magyar vasútvonal. Ám voltak ennek előzményei. 1836-ban Ferdinánd engedélyezte, hogy Magyarországon lehet vasutat építeni. Ezután kezdődött a szokásos vita, hogy hol helyezkedjen el a pálya. A budai, vagy a pesti oldalon. Nyolc éven keresztül vitatkoztak, bizottságokat hoztak létre, meg azok al-al-al-albizottságait. Ugye milyen ismerős! S közben nem történt semmi. Aztán nagy nehezen eldőlt: a pesti oldalon lesz a vasút. 1844-ben kezdték építeni, de ez is úgy ment, mint manapság. Kispórolták, kilopták az alapanyagot, gyorsan cserélődtek a mérnökök - szóval épült, épülgetett afféle magyar módin, hússzoros áron. Végül csak elkészült a 33 kilométeres pálya, melynek tulajdonosa a Magyar Közzépponti Vasúttársaság és az Ullmann-féle Pesti Magyar Kereskedelmi Bank lett. 

1846. július 15-én, a megnyitó napján, a Belgiumból rendelt gőzmozdonyok közel egy óra menetidővel szállították az első utasokat Pestről Vácra. Az ünnepélyes megnyitón József nádor és felesége is jelen volt, ráadásul a vasúti utazásra is vállalkoztak.

Petőfi Sándor: VASÚTON

Tenger kéj veszen körűl,

Közepében lelkem fürdik...

A madár röpűlt csak eddig,

Most az ember is röpűl!

Nyílsebes gondolatunk,

Késő indulánk utánad,

De sarkantyúzd paripádat,

Mert elérünk, elhagyunk!

Hegy, fa, ház, ember, patak

És ki tudja, még mi minden?

Tűnedez föl szemeimben

S oszlik el, mint köd-alak.

A nap is velünk szalad,

Mint egy őrült, aki véli,

Hogy őt, összevissza tépni,

Űzi egy ördögcsapat;

Futott, futott, s hasztalan!

Elmaradt... fáradva dől le

A nyugati hegytetőre,

Arcán szégyen lángja van.

S még mi egyre röpülünk,

Egy sziporkát sem fáradva;

Ez a gép tán egyenest a

Másvilágba megy velünk! -

Száz vasútat, ezeret!

Csináljatok, csináljatok!

Hadd fussák be a világot,

Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,

Bennök árad a müveltség,

Ezek által ömlenek szét

Az életnek nedvei.

Miért nem csináltatok

Eddig is már?... vas hiányzott?

Törjetek szét minden láncot,

Majd lesz elég vasatok.

Pest, 1847. december

Ezután fellendülni látszott a vasúthálózat kiépítése, de a Pest-Szolnok vonal elkészülte után megakadt. Közben a Szabadságharc egy jó időre megakasztotta az egész országot behálózó vaspályák kiépítését. A kiegyezés után viszont szélsebesen fejleszteni kezdték, s az állam felvásárolta a magánvasutakat, így pókhálóként terjeszkedett a Magyar Királyi Államvasutak. Baross Gábor miniszter volt az, aki modernizálta, tökéletesítette és szigorú szabályok bevezetésével egységessé és hatékonnyá tette a magyarországi vasúti forgalmat. Aztán jött trianon, ami sok időre szétverte az egész hálózatot.

Egyébként egyetlen magán vasúttársaság megúszta a teljes magyar államosítást. A mai napig működő GYESEV, mely 1876. január 2. óta szállítja utasait és terheit saját 435 kilométeres hálózatán.