A koronások és a hapci kórus

Augusztus van. Ülünk a teraszon, béke és nyugalom, hiszen még nyár van, a vuhani szörnyeteg is nyaral a barátaival: Pánik úrral és annak feleségével, Hisztéria asszonnyal.

(Majd pontban szeptember elsején támadnak újra.) S ekkor, mint az esti nádasban az unkák, megszólal a hapci kórus. Minden irányból hallani, egyesek többször, akár húsz sort is "elénekelnek”. A dallam változik, de a szöveg mindig ugyanaz: par-lag-fű!



„Az allergia gyógyíthatatlan, de nem halálos betegség, viszont meg lehet benne halni.” Egy allergiás méhcsípéstől, egy mogyorómérgezéstől befulladva simán. A parlagfűre pedig csak legyintenek a légkondicionált irodákban ülő potentátok. Itthon „csak” kétmillió beteg szenved a parlagfű okozta allergiától. A zárt kertekben elmaradt irtást azonnal bünteti a törvény, de az állami és önkormányzati területeken erdő méretűre nőhetnek a parlagfű telepek, senkit sem érdekel.



Pláne most, amikor mindenki a vuhani szörnyeteggel van elfoglalva. A világ leghíresebb és legnagyobb cirkusza, a Barnum cirkusz volt, de elbújhat a Covid körüli csinnadratta mellett. Értem én a hátterét, de közben figyelni kellene más betegekre, így az allergiásokra is. Persze, nem halálos ez a „kis” allergia, de az életminőséget komoly szinten lerontja. A parlagfű szezonjában, vagy is most, a legtöbb allergiás -még a csillapító szerek ellenére is- látványos tüneteket produkál. Könnyező, vörös, viszkető szem, heves orrfolyás, gyakori tüsszögés, fuldokló köhögés. Ha mindezek a rohamok épp egy zsúfolt bevásárlócentrumban történnek, akkor maszk ide, maszk oda, mint a pestisest, úgy kezelik. Efféle szituációban, ha lehetne a szemmel gyilkolást a gyakorlatba átültetni, akkor a szerencsétlen parlagfű allergiások úgy hullanának, mint a legyek.


Legyünk őszinték. Mi magyarok mostanában is elég idegesek és érzékenyek vagyunk. Főleg egymásra. Ebben az országban mindenki allergiás valamire. Ki az ostobaságra, ki valami másra. A parlagfű érzékenyekre évek óta nem gondol senki, pedig a módszer egyszerű lenne. Akinek kertje van, nézze át és e veszélyes növényt gyökerestül húzza ki, semmisítse meg. Ne csak kaszálgassa, mert azzal a magjai szétszóródnak, majd újra és újra kinőnek. Az állam és az önkormányzatok pedig nagyobb felelősséggel gondoljanak a betegekre, vegyi irtással, szakértő módon szorítsák vissza a növény terjedését. Hosszú távon is hasznos, mert a vuhani szörnyeteg is nehezebben támad meg egy erős immunrendszerű embert, mint egy allergiától legyengült szenvedőt. Kisebb lesz az egészségügyi terhelés, és mentálisan javul a lakosság állapota.



Ti szerencsés, parlagfű allergiamentesek. Amikor egy üzletben könnyező, orrfolyó, fuldokolva köhögő honfitársatokat látjátok, ne őt gyűlöljétek, és érezzétek magatokat rohadtul szerencsésnek, hogy nem ebben, hanem valami egészen másban szenvedtek, ami épp olyan látványos, de mégsem látjátok.     

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon