Sah sakk

 Belekotrok a bulvárszemétbe...

Tudod, te kedves kis olvasóm, hogy miről híres Colin Burn? Ha nem rémlik, akkor elárulom. Ő egy igen különc ausztrál ötvös művész, aki nem oly rég megalkotta az egymillió dolláros vibrátort. Nem viccelek. Alakja inkább királyi jogarhoz hasonlít, tiszta platinából készült. 70 db hibátlan és különleges árnyalatú gyémánt díszíti, de emeli értékét néhány dél-tengeri igazgyöngy. A művészi és igen drága „eszközből" mindössze három készült, ám arról nincs adatom, hogy mindegyik gazdára is talált.

A másik, egészen friss alkotása magasabb árkategóriába tartozik. Egy négy millió dolláros, különleges sakk készletről van szó. Nagyon kell szeretnie a sakkot annak, aki ezt a készletet magáénak szeretné. Persze elegendő az is, ha fehérgalléros nagykutya, aki már nem tudja mire költeni az összeharácsolt milliárdjait. A majdnem másfél milliárd forintocskáért egy olyan sakkot kapunk, ami 18 karátos fehéraranyból készült, alaposan díszítve gyémántokkal, zafírokkal, tengeri gyöngyökkel. A sakktáblát pedig kristályüvegből csiszolták gyémánt berakásokkal. „Köllene! Mi? Köllene!” Nekem aztán nem. Utálom az efféle rongyrázást, a pökhendi kihaneménséget, a kimagaslóan jó anyagi helyzet fitogtatását. Másfél milliárd forintot sokkal értelmesebb és hasznosabb dolgokra költeném, mint egy túlcsicsázott sakk készlet.

De a bulvármocsok épp azoknak szól, akik nem tudják és nem is akarják a vagyonukat úgy befektetni, hogy az ne csak nekik, hanem másoknak is javára legyen.