Az X-sugár

Mai főhősöm Wilhelm, aki Németországban született 1845. március 27-én.

Nem tanult éppen rosszul, de tiszteletlenség miatt kicsapták a középiskolából, így végül nem érettségizett le. Ez azonban nem gátolta meg abban, hogy később nagy tudós legyen. Olyan műszaki egyetemre ment tanulni, ahol nem volt feltétel az érettségi megléte, s itt szerzett diplomát. Ám ugyanitt kezdett érdeklődni a fizika iránt is - főleg a gyakorlati eljárások, kísérletek érdekelték, s tanárával komoly kísérleteket folytattak különféle gázok viselkedésével kapcsolatban. 

Közben diplomát szerzett, ledoktorált, s a kísérletek mellett tanított is, majd fizika-professzori címet szerezve komoly eredményeket ért el a katódsugarakkal kísérletezve. 1895. november nyolcadik napjának éjszakáján éppen a magyar származású Lénárd Fülöp egyik kutatási anyagát tanulmányozta, amikor felfigyelt egy furcsa jelenségre, egy láthatatlan erőre, mely különös hatásokat produkál. Elnevezte X-sugárnak, mely képes áthatolni az anyagok egy részén, szinte belelátva a tárgyakba.

Az első felvétel 1895. december 22-én készült, ahol felesége kezét, vagyis annak csontszerkezetét örökítette meg az X-sugár segítségével.

Az elkövetkező évek kutatással és az eredmények nyilvánosságra hozatalával teltek. Óriási tudományos diadalt aratott, bajor nemesi címet kapott, amivel sosem élt, szabadalmát is megtartotta magának. A kor neves anatómus professzorának javaslatára az X-sugarakat róla nevezték el, így lett Röntgen sugár a neve. 

Kutatásai, kísérletei alapján építették meg az első igazi Röntgen gépet, s a tudományos világ, a Nobel bizottság 1901-ben elsőként fizikai Nobel-díjjal jutalmazta munkásságát. A díjjal járó pénzt a Würzburgi Egyetemnek ajándékozta.

Ha a sors úgy hozza, hogy az ifjú Wilhelm Conrad Röntgent nem csapják ki és nem marad érettségi nélkül, ha nincsenek Lénárd Fülöp és Heinrich Hertz kutatásai, akkor lehet, hogy ma az orvostudomány nagy bajban lenne.