Riis

 A 21 esztendős Jacob A. Riis dán  asztalosnak elege lett Európából, az öreg kontinens nyomorából és 1870-ben útra kelt, hogy megismerje az újvilág nyomorát.

Amikor június 5-én kutyájával New Yorkba érkezett, a zsebében egy hajfürtöt őrzött kedvesétől, (aki csakhamar hozzáment egy katonához), egy arany medált és a barátaitól kölcsönbe kapott 40 dollárt. Egyik este a Church Street Station hajléktalanszálláson húzta meg magát, ahol kutyáját agyonütötték és megfosztották majdnem minden vagyonától. Húsz dollárja maradt, amin egy revolvert vett, hogy megvédhesse magát.

Alkalmi munkákat vállalt, majd sikerült elcsípnie egy újságírói állást. Megbízatása a New York-i nyomornegyedek érzékletes bemutatásáról szólt, s mivel maga is ott élt, hiteles képet mutatott a tarthatatlan állapotokról. Olyan helyekre jutott el fényképezőgépével, ahová senki mást nem engedtek volna be. Előadásokat tartott, s egyre hangosabban követelte a reformokat.

„Hogyan él és hal meg New York másik fele” 1890-ben jelent meg ezzel a címmel a könyve, mely hitelesen a szomorú és elkeserítő valóságot mutatta be. A New Yorkiak másik fele pedig elképedt a fényképeken látott nyomort látván. 

Jacob Riis elérte, hogy végre odafigyeljenek rá és mondandójára. Figyelmeztetett, hogy a népesség ugrásszerű növekedése maga után vonja a bűnözési ráta emelkedését és komoly, fertőző betegségek elterjedését is. A rendszer már akkor is és ott is csak nehezen mozdult, de elkezdték a nyomornegyedeket ritkítani, és belefogtak a megváltozott társadalom életminőségének javításába városi jótékonysági szervezetek, ipari képzőiskolák és egyházi missziók létrehozásával.

Jacob Riis (1849.05.03.-1914.05.26.)  igazi oknyomozó, rendőrségi fotóriporter volt. A legelső. Ő volt az, aki bevezette a köztudatba a szociofotó fogalmát, aki elsőként használt villanóport (vaku), hogy fényt vigyen a mindig sötét New Yorki sikátorokba. Barátjául fogadta  New York rendőrfőnöke, Theodor Roosevelt, aki később az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke lett, s aki Riist a legjobb amerikainak tartotta, akit csak életében ismert.