BUG

 Grace Hopper amerikai matematikus a számítástechnika úttörője azon kísérletezett, hogy miképpen lehetne olyan számítógépeket létrehozni, melyek nanoszekundumok alatt képesek bonyolult műveletek végrehajtására.

Munkatársaival 1937-ben megalkotta a hatalmas szekrény vagy inkább szobaméretű Harvard IBM Mark I számítógépet, mely valójában semmire sem volt jó, pusztán működésében lemodellezte, hogy miképp működne egy modern számítógép, ha lenne olyan. Csakhogy abban az időben a mikroprocesszorok még nem léteztek, tehát a számítógépekre nem lehetett számítani. Köbö annyit tudtak, mint  manapság egy zsebszámológép.

Közben kitört a II. Világháború, s Grace Hopper csatlakozott a haditengerészethez, aki egy rakat pénzt, felszerelést és embert adott az új projekthez. Ennek célja egy ténylegesen működő és használható számítógép megalkotása volt, mely a rakétameghajtású fegyverek hatékonyságát volt hivatott kiszámolni. A MARK II számítógép éppen egy atomrakéta röppályáját számolta, amikor egyszer csak „lefagyott”. Kitört az enyhe pánik. Mi lehet a baj? A gépet leállították és szétszerelték, hogy egységeit ellenőrizhessék. S ekkor ugyan mit találtak? Egy lepkét, amelyik az egyik áramkört szemelte ki lakóhelyéül. A bogár, vagyis a „bug” a felügyeleti naplóba került azzal a megjegyzéssel, hogy ez okozta a hibát.

A számítástechnikusok azóta használják a „bug” kifejezést a hiba felbukkanására.