FRAKK

 Gyerekkorom egyik kedvenc rajzfilm-sorozata volt a Frakk, a macskák réme. Ha manapság vetítik, s éppen elcsípem, akkor szívesen megnézem. A történeteket Bálint Ágnes írta, aki műveibe gyakran igazi, hús-vér embereket és állatokat is beépített. Nem volt ez másképp a Frakk sorozattal sem.

 

Frakk az írónő vejének kutyája volt. Ha jól rémlik, akkor az igazi vizslát Félixnek hívták és bizony gyakran megkergette Bálint Ágnes cicáit. A kutya egy kísérleti labor telepéről került a házhoz, s csakhamar a család kedvence lett. 

Bálint Ágnesben már korábban megfogalmazódott egy meseötlet, melynek főszereplője egy szófogadatlan kutyus volt. Épp olyan, mint amilyen az írónő édesanyjának szomszédságában lakott, Frakknak hívták és folyton zűrt csinált. E két jószágból gyúrta össze a mesebeli Frakk vizsla figuráját, melyet a Ludas Matyi magazin karikaturistája Várnai György tervezett meg. A Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztálya elfogadta a tervet és megkezdődött a gyártás. 15 éven keresztül születtek az újabb és újabb epizódok. Az elején még olyan nagyságok is segítették a munkát, mint Macskássy Gyula, a magyar rajzfilmgyártás nagy öregje.