LÓRUMIPSE

 Aki szövegszerkesztéssel vagy kiadványszerkesztéssel foglalkozik, annak gyakori eszköze a szöveggenerátor. Erre általában akkor van szükség, amikor egy kiadvány oldalainak megszerkesztésekor a vizuális tervezetben szövegtömböket vagy szövegdobozokat kell elhelyeznie.

Ebben a munkaszakaszban nem mindig a valós szöveget használják, hanem afféle mesterségesen generált „masszát”, vagy a nyomdászok által jól ismert „Lorem ipsum...” kezdetű, teljesen értelmetlen írást. (https://hu.lipsum.com/)

Valójában arról van szó, hogy -a kiadvány valós tartalmától függetlenül- bemutassa: miként fog kinézni a kész produktum.

De honnan is származik ez a „Lorem ipsum” kezdetű szöveg? Idő előtt 45-ben Ciceró, a nagy római gondolkodó írt egy tanulmányt De finibus bonorum et malorum címmel mely A legfőbb jóról és rosszról szólt. A 16. században aztán egy vicces kedvű nyomdász ebből az írásból torzított el egy részletet és kreált belőle egy olyan vakszöveget, ami vizuálisan bemutatta, miként fog kinézni egy nyomtatott oldal. A nyomdászok között igen népszerűvé vált az ötlet, így mások is alkalmazni kezdték. Századokon keresztül használták, farigcsálták, míg végül kialakult a ma is alkalmazott szöveg, mely így kezdődik:

 „Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua.” Satöbbi.

Ennek a latin nyelvet utánzó szövegnek -természetesen- semmi értelme. A valós Cicero írásból lett ügyesen összeollózva.  Az eredeti szöveg így kezdődik: 

„...dolorem ipsum, quia dolor sit, amet, consectetur, adipisci velit, sed quia non numquam eius modi tempora incidunt, ut labore et dolore magnam aliquam quaerat voluptatem.” 

Itt egyébként nagyjából azt a kérdést boncolgatja, hogy miért is okozunk néha fájdalmat önmagunknak, s ez miért okozhat mégis örömet.

Létezik ennek a latinos szöveggenerátornak egy magyar verziója is, a Lórum Ipse. (http://www.lorumipse.hu/) Megalkotói Nagy Viktor és Takács Dávid. Az ezen oldalon generált magyar halandzsa szöveg is tökéletesen alkalmas a tipográfiai tervezés felhasználására.

„Lórum ipse számos máshol nehezen térítő bolyát és átságos bárlást is zúgtat. (4) a zsíros fokártos (a besdő bangok) a kezések az áriában morcos szersebben meresztelik toznia és fékeznie. A vensőbbség által halan sítés bangok csak a serzet cátlan bangok pondó süledését követően badtak fel.”

A fenti szöveg majdnem olyan, mint a mai magyar szépirodalom... Tehát aki kiadványszerkesztéssel foglalkozik, s nem valóságos szöveget keres helykitöltésre, annak szívből ajánlom ezt is.