Rohamra

 Borzasztóan szeretem a régi, fekete-fehér fotókat. Különösen akkor keltik fel az érdeklődésemet, ha a képekhez valamilyen háttértörténetek is párosulnak.

A szovjet és később az orosz média is előszeretettel használta, használja az alábbi fotográfiát.

Gyerekkoromban -emlékszem- sokat láttam. Plakátok, illusztrációk is készültek ezzel. Mindegyik alkotás egyet sugallt: a hősiesség, a bátorság diadala.

Ami igaz, az igaz, a fotónak tényleg van némi heroikus hatása.

A fotót egy tehetséges szovjet fotós, Max Vlagyimirovics Alpert lőtte körülbelül 1942-ben, a frontvonalon, Luhanszk közelében. 

Haditudósítóként szolgált és a folyamatos bombázások miatt a szovjet csapatok lövészárkokba szorultak. Választhattak a két halál közül - lassan a rókalyukakba zárva, vagy gyorsan és hősiesen egy bátor támadásban. Újdonsült parancsnokuk, kinek nyakába szakadt a felelősség, az utóbbit választotta. „Rohamra!”

Max Alpert kiegyenesedett a lövészárokban, hogy elkészíthesse híres fotóját. Ám ekkor találat érte. Szerencsére nem őt, hanem Leica kameráját, ami ezután már használhatatlanná vált. Aznap ez az egyetlen kép készült, megörökítve és emléket állítva egy hősies, bátor, szovjet tisztet, aki néhány perc múlva már halott volt.

A fotó megmenekült és bejárta a nagyvilágot, elismerést hozva az alkotónak. Csak hosszú évtizedek után sikerült kinyomozni, hogy kit ábrázol. Alekszej Jerjomenkó fiatal, politikai tiszt volt. Amikor közvetlen felettese elesett, átvette a parancsnoki feladatokat. Ő volt az, aki 1942. júliusában magasra emelve szolgálati pisztolyát kiadta a parancsot a támadásra.

Ezután nem sokkal sikerült megtörni az ellenség védműveit és tovább küzdhettek a győzelem felé. Max Alpert pedig lecserélte Leica kameráját egy szovjet gépre és velük maradt. A háború után végigfotózta az újjáépítést, lencsevégre kapta a Szovjetunió hírességeit. Művészek, tudósok, államférfiak kitűnő portréit őrzi az archívum. Nevét a világhírű Sovfoto csoport tagjai között is megtalálni. Ebben a társaságban csupa olyan szovjet fotográfus kapott helyet, akik világhírnévvel büszkélkedhettek.

Egyik kedvencem Tőle Nyikolaj Amosov szovjet szívsebész portréja, aki a világon először hajtott végre sikeres szívbillentyű műtéteket.