ÚJSÁGÍRÓI MINISZÓTÁR - ELSŐ FEJEZET

 Végül nem lettem újságíró. Ez manapság nem is mondható szerencsétlen fordulatnak. Viszont kiváló, okleveles olvasó vagyok, s így a szövegértés, sőt a sorok közötti olvasás sem esik nehezemre. Ráadásul tapasztalatot szereztem az elmúlt néhány évtized alatt, mely tudásbázis tökéletesen alkalmas arra, hogy képes legyek megállapítani egy írásműről, hogy az szar-e, avagy még annyi sem.

Ahogy elnézem a hivatalos újságíró iskola honának lapját, van mit pótolnia a tanároknak is. A diákok írásainak minősége körülbelül a dilettáns vonalon mozognak. S ők lesznek a jövő újságírói? Brrr! De jelenleg nem is igazán kell a tehetség, a minőség.

Én mégis azt szeretném, ha az újságírói szakma is visszanyerné méltóságát. „Jóvanna!” Álmodni még szabad. S ezért „jáccásiból” enciklopédista leszek. Vagyis igyekszem -a teljesség igénye nélkül- néhány fontos kifejezés magyarázatát a világ elé tárni. Hátha akad valaki, aki újságírónak készülve áttanulmányozza e sorokat. No, akkor haladjunk ABC rendben.

ARANYMETSZÉS

Bár manapság már nem pontosan alkalmazzák, mégis érdemes ismerni. Állítólag a természet harmóniája, arányai az aranymetszésen nyugszanak. Újságírói szempontból a címek, alcímek, fejezetcímek arányai miatt illik tudni. A szöveg elosztása, a mondanivaló kibontása akkor válik professzionálissá, ha alkalmazzák rá az aranymetszés szabályát. Ez parasztosan úgy írható le, hogy az egészet úgy vágjuk két részre, hogy a kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez. A matekosok képtelenek számok nélkül élni. Akkor ideírom a fi, vagyis az aranymetszés numerikus meghatározását: 1:1,618. S ha még nagyon okosnak akarok tűnni, akkor annyit mondok, hogy Fibonacci számsor: 0,1,1,2,3,5,8,13,21,34 – stb. Tehát ha van egy írásunk és annak szerkesztési arányai követik az aranymetszés szabályait, akkor az formailag -nagy eséllyel- tökéletes lesz.

ÁRVASOR

Bár alapvetően nyomdai szakszó, de nem baj, ha egy író ember is ismeri. Lényege: Egy bekezdés első sora soha ne kerüljön az oldal utolsó sorába. Tördelés és gondolati szempontból is ronda.

BESZÁMOLÓ

A hír és a tudósítás között elhelyezkedő stílus. Rövid, mégis hírszerű, ám többet informál a körülményekről, helyszínről. Ezáltal a sima hírközléstől eltérően színes, érdekes.

CIKK

No, ez már igazán izgalmas egy újságíró számára. A cikknek komoly formai és gondolati szabályai vannak.

Részei:

1. Rovatcím

2. Felcím

3. Főcím

4. Alcím

5. Lead

6. Szövegközi alcím

7. Oldalidézet

8. Szöveg

9. Aláírás

A Rovatcím, Felcím általában nem az újságíró alkotása. Azt az újság főszerkesztője vagy tulajdonosa határozza meg. A cím, alcím -ha kell- azonban már kihívás és feladat az író számára. A cím legyen rövid, frappáns, világos és figyelemfelkeltő.

A Lead (Kopf) a cikk elején található pár soros, vastagon szedett rész. Ebben a néhány mondatban kell gusztust csinálni az olvasónak, hogy elolvassa az egész írást. Manapság már önálló hírként is kezelhető. S hogy a HÍR micsoda? Ez:Ki? Mit? Mikor? Hol? Hogyan? Miért?

Ha mindezt sikerül belepréselni, akkor büszke lehet az alkotó.

Manapság az emberek nem szeretnek, vagy nem tudnak sokat olvasni. Ezért fontos, hogy a Szöveg tényleg érdekes és informatív legyen. Viszont a már említett probléma miatt nem lehet túl hosszú, mert a nípek ba*nak végigolvasni. Szóval a mondanivalót patikamérlegen illik kimérni, különben egy sort sem érdemes leírni. Alfajaira még visszatérek.

Bár nem feladata az újságírónak a megfelelő szedés és tördelés, de azért nem árt, ha tudja az alapszabályokat a betűméreteket illetően.

A cím típusa Nagybetű Stílus Méret Igazítás

A cikk címe Mondatkezdő Bold 20 pt Jobbra

Alcím Mondatkezdő Bold 12 pt Jobbra

Szerzők neve Szókezdő Normál 10 pt Jobbra

Fejezet címe Nagybetűs Bold 10 pt Balra

Alfejezet címe Mondatkezdő Bold 10 pt Balra

Táblázat címe Mondatkezdő Normál 9 pt Balra

ETIKA

Á, ezt manapság egy firkásznak el kell felejtenie. Persze egészen más a helyzet, ha valaki újságíró akar lenni. Akkor ismernie kell az erkölcsi parancsok mibenlétét. Hiszen a normatív etika lényege maga az erkölcsi jó. Az újságírói etika kötelessége -többek közt- az anyanyelv szépségének őrzése.

FLEKK

Német nyelvterületről származó szakkifejezés. Eredetileg 26 soros oldal, soronként 60 leütéssel. Mára egy flekk átlagosan 1800 karaktert jelent.

1 kézirat-flekk = köbö 25 sor 60 leütéssel.

1 nyomdai flekk = 4 kézirat flekk.

3 flekk a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy A4-es oldalt teleírunk 12 pontos betűvel.

Régen az is számított, hogy szépirodalmi vagy műszaki cikkről van szó. Az utóbbi 1800 karaktert tartalmaz oldalanként, az előbbi pedig 1250 karaktert.

GLOSSZA

Az újságírásnak egy ma már elfeledett stílusa. A glossza egy rövid terjedelmű, ironikus, már-már személyes hangvételű írásmű. Elsődleges célja a szórakoztatás, de burkoltan mégis egy adott probléma leleplezéséről szól. Gyakran gúnyolódva, viccesen fogalmazva, csazzanós slusszpoénnal zárva. Ehhez nem árt írói tehetség is.

GONZÓ ÚJSÁGÍRÁS

Az 1970-es években született, mint az új újságírás egyik fajtája. Feltalálója az amerikai Hunter S. Thompson. A definíció szerint ez a: leírni mindent úgy, ahogy jön. Se forma, se szerkesztés se semmi. Lehet benne szleng, élőbeszéd meg minden. William Faulkner gondolatát alapul véve („a fikció sokszor a legjobb tény”) keverni lehet bele egy kis fikciót is, hogy érdekesebb legyen. Szóval ez egy mai stílus, amihez nem is kell újságírónak lenni. Ja, a mai médiasegédmunkások nem is azok. “Láccik.”