ÚJSÁGÍRÓI MINISZÓTÁR - MÁSODIK RÉSZ

 Még mindig azt hiszem, hogy egyszer visszaállítható ennek a szakmának a becsülete. Csak maradjanak olvasók, akik értékelni fogják az újságíró munkáját.

Ez az ELSŐ RÉSZ szerves folytatása.

A HÍR
Tulajdonképpen már leírtam az objektív újságírói műfaj mibenlétét. Válogatott információk összessége írásban, szóban vagy mozgóképben. Vagyis sok embert érint hiszen arra válaszol, hogy kivel  vagy mivel; hol; mikor; mi történt, vagy mi fog történni. S ha még a miért és hogyan kérdésre is válaszol, akkor kifejlett hírről beszélünk.

Van:

Kartácshír  -  Melyben a szerzője a  dolgok  közepébe  vág - „in medias res”

Kemény Hír - A modern amerikai sajtóból érkezett műfaj. Lényege az aktualitása, vagyis friss, új, érdekes, időszerű.

Paródiahír  -  Melyben valamilyen apró részlet felől közelít a témára.

Címmel írt hír - Általában a hírnek nincs címe. De ha igen, akkor az fontos hírnek számít, amelyet a cím emel ki a többi hír közül.

Mínuszos  hír  -  Régen az újságokban az efféle hír elején egy (-) mínusz jel állt. Ezzel kifejezve azt, hogy a hírben szereplő információ kis hírértékű, vagyis nem túl jelentős.

HÍRLAPI KACSA
Eredetéről több sztori is született. A legvalószínűbb az, hogy a német sajtóból „kacsázott át” az elnevezés. Ott sokáig használták az ellenőrizetlen hírekre az NT (latinul: Non Testatum) jelzést, mely kimondva ente, vagyis kacsát jelent.

HOAX
A hírlapi kacsa modernebb kifejezése. A leghíresebb Orson Welles rendezte A világok harca című rádiójátéka volt 1938 októberében, mely annyira élethű volt, hogy sok hallgató tényleg elhitte a rémes hírt, hogy idegen lények támadták meg a Föld nevű bolygót.

A HOAX mára átköltözött az Internet világába, s gyakran a magyar médiában is rátalálni.

INTERJÚ
Érdekes és nagyon régi műfajnak számít. Általában két ember beszélgetését rögzíti olyan témában, mely másokat is érdekelhet. Az interjúban a riportalany mellett gyakorta megjelenik az újságíró személyisége is, ettől válhat érdekesen személyessé az interjú. Végül önállóan is használható, de forrásanyagként lehet belőle riport vagy tudósítás.

JEGYZET
Ez a műfaj majdnem olyan, mint a glossza. Csak annál szárazabb, tényszerűbb. Szellemes, de ezt gúny és humor nélkül fejezi ki. Általában egy konkrét hír, tény margórája írt megfigyelés.

KARCOLAT
Pontosan nem tetten érhető a születése. A 19. században a napi sajtó imádott műfaja volt. Humoros, gyakran fiktív eseményekről szóló rendkívül színes és szellemes poénnal záródó írásmű. Könnyed és groteszk. Ma már effélét ne keressen senki. Ehhez írói kvalitások kellenek.

KOMMENTÁR
Ez egy rendkívül szubjektív újságírási stílus. Egy aktuális esemény elemzése, magyarázata a lényege, melyet az újságíró személyes ügyként tálal.

LEITER JAKAB
1863 októberében egy világraszóló ballonos repülésről számolt be a világsajtó. Ágai Rudolf az eredeti szöveget fordította le magyarra, de nagy sietségében nem figyelt egy összetett kifejezésre (Jakob s leiter) és névnek fordította. Így lett Jákob lajtorjájából Leiter Jakab a nagy kalandor és egyben sajtóelnevezés. Ezt általában a hibás fordítások, vagy a cikk írójának hiányos szakmai ismerete okozza.

OFSZET NYOMÁS
Bár nem feltétlenül szoros a kötődése az újságíráshoz, ám nagyon nem árt, ha egy hivatalos tollforgató képben van az elnevezést illetően. Az ofszet nyomás egy nyomdai kifejezés. Közvetett nyomtatási eljárás, melyben egy festékezett gumihenger vagy gumihengerek közbeiktatásával 44-250 gramm/m2 vastagságú papírokra lehet nyomtatni. Jelenleg a nyomtatott sajtótermékek, könyvek 99,99 százaléka ezzel a nyomtatással készül.

OKNYOMOZÓ ÚJSÁGÍRÁS 
Rivers - Mathews 1993-ból származó definíciója szerint az oknyomozó újságíró „utána megy az  olyan  információknak, amelyeket szándékosan eltitkolnak, mert  jogilag  vagy  etikailag elítélhető dolgokra  vonatkoznak”. Vagyis egy igazi oknyomozó újságíró kopó módjára felkutatja az adott téma lényeges momentumait, hogy aztán leleplezze és az olvasó elé tárja.

PAMFLET
E körülbelül vezércikk hosszúságú írásban tárgyszerű érvelést sohase keressünk. Inkább érzelmeket felvonultató mondatokra számítsunk, melyekben kigúnyolja a pamflet tárgyát.

PUBLICISZTIKA
A publicisztika egy komoly műfaj. Az újságíró állásfoglalása az adott témával kapcsolatban. A stílus már-már irodalmi színvonalú, melyben tükröt tart a mindenkori hatalomnak, hiszen írásának tárgya politikai és társadalmi jellegű. Gyűjtőfogalomnak is felfogható, hiszen ebbe a kategóriába sorolják a kommentárt, jegyzetet, vezércikket, glosszát, kritikát,  karcolatot és  esszét.

RIPORT
Rendkívül érdekes és színes műfaj. Az újságírás és a szépirodalom között helyezkedik el. Tényközlő, pontos, de mindvégig a valóságot tárja az olvasó elé. Ezt fűszerezheti párbeszédekkel, az újságíró személyes élményeivel. Ehhez a szerzőnek sokkal mélyebbre kell ásnia, mint máskor, hiszen burkoltan a saját véleményét is kifejti. Egy csipetnyi oknyomozás párosul a tényszerűséggel és az érzelmekre ható leírásokkal.

SÁRGA ÚJSÁGÍRÁS
Nem túl pozitív műfaja az újságírásnak, mely a magyar származású Pulitzer József nevéhez kötődik. A sárga újságírás kifejezetten a bulvár kategóriába sorolandó, ahol a központban a szenzációkeltés áll. A név egyébként egy sárga ruhás képregényfigurától (Hully Gee) származik.

SZÉLJEGYZET
Kritikus, kemény és humoros. Ironikus módon megfogalmazott objektív beszámoló, mely mindig valamilyen konfliktushelyzetet igyekszik felboncolni.

TIPOGRÁFIA
Bár ez is nyomdai kifejezés, de az újságírónak feltétlenül ismernie kell.  A tipográfia elemei nagyban befolyásolják az adott cikk olvashatóságát. A jól megválasztott betűtípus és betűméret komolyan meghatározzák az írásmű figyelemfelkeltő hatásfokát. 

TUDÓSÍTÁS
Friss, mert a szerzője az esemény helyszínéről tudósít. Így inkább tényközlő, de érzelmekkel fűszerezett. Rövid és hangulatkeltő, mely akár képes folyamatosan fenntartani az olvasó érdeklődését.

ÚJSÁGÍRÓ
Az egyik főszereplője a sajtómédiának. A másik a fogyasztó (olvasó, néző, hallgató). Ha elegánsak és franciásak akarunk lenni, akkor zsurnalisztának hívjuk. Ez a francia  „journaliste” szóból ered. Olyan személy, aki különböző forrásokból információkat gyűjt, majd azokból egy komplett anyagot szerkeszt. Ennek formája lehet írott, vagy képi esetleg hang alapú. (Ma már inkább csak firkászok vannak újságírók helyett.)

VEZÉRCIKK
A vezércikket nem írhatja akárki. Hiszen a vezércikk a teljes szerkesztőség véleményét fejezi ki. Ebben benne van az adott lap politikai és társadalmi irányultsága. Ebből világosan kitűnik, hogy a vezércikk általában politikai vagy napi fontosságú, közérdekű hír összefoglalója.